A gazdasági szerkezetváltozás regionális különbségekre gyakorolt hatásának vizsgálata Kelet-Közép-Európában = Examining the impact of economic structural change on regional differences in Central Eastern Europe

Sávai, Marianna and Bodnár, Gábor (2024) A gazdasági szerkezetváltozás regionális különbségekre gyakorolt hatásának vizsgálata Kelet-Közép-Európában = Examining the impact of economic structural change on regional differences in Central Eastern Europe. STATISZTIKAI SZEMLE, 102 (12). pp. 1198-1221. ISSN 0039-0690

Preview

Text 2024_12_1198.pdf - Published Version Download (643kB) | Preview

Abstract

A rendszerváltást követő években a kelet-közép-európai (KKE-) országok számos gazdasági és politikai kihívással szembesültek. A privatizáció dominanciája mellett az 1990-es évek egyértelműenaz átmenet évtizede volt. Az ezredfordulóra a KKE országai termelésben elérték az átmenet előttiszintet, miközben a munkaerőpiac és a gazdasági szektorok szerkezete jelentősen megváltozott.E tanulmány célja, hogy bemutassa a KKE-országok (jelen tanulmányban Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) régióinak gazdaságszerkezeti változásait a2000-es évektől a Covid-válságig. A munka a NUTS 3-as szintű régiók vizsgálatára összpontosít,hogy részletesebben elemezze a regionális felzárkózási folyamatokat, amelyeket eddig főként magasabb aggregáltságú adatokat használó kutatások vizsgáltak. Így kutatási kérdésünk is ehhez kapcsolódik: milyen különbségek és hasonlóságok vannak a NUTS 3-as régiók termelékenységváltozásátleíró folyamatokban? A legtöbb kutatás az uniós átlaghoz viszonyítja a felzárkózási folyamatokat,azonban a mi elemzésünk az országokat az országcsoport átlagához méri, ami új megvilágításba helyezi a felzárkózás kérdését.Az eredmények alapján Kelet-Közép-Európa régióinak termelékenységi adatai jelentős gazdaságibővülést mutatnak az olyan nagyvárosok által fémjelzett központokban, mint Pozsony, Prága vagyVarsó. Mindazonáltal a vidéki és a kevésbé fejlett területek ilyen értelemben vett fejlettsége továbbrais elmarad a fővárosi térségektől. A fejlettebb régiókban a magasabb hozzáadott értéket termelő szektorok fejlődése dominál, a kevésbé fejlettekben az agrár- és ipari ágazatok modernizációja a meghatározó. Az országok közötti egyenlőtlenségek tovább nőnek, mivel a magasabb fejlettséggel bírórégiók gyorsabban alkalmazkodtak az ágazati szerkezetváltáshoz. Az eredmények robusztusságánakellenőrzése érdekében a hatásarány-elemzés mellett szimulált Theil-index-számítást is végzünk. | In the years following the 1989–1990 regime change, the countries of Central and Eastern Europe (CEE) were confronted with a series of economic and political challenges. In addition to the pervasive influence of privatisation, the 1990s were a period of significant transition. By the turn of the millennium, the CEEs had reached their pre-transition levels of production, while the structure of the labour market and economic sectors had undergone significant transformation. The objective of this paper is to provide an account of the structural changes that have occurred in the economies of the CEE regions (in this study, Hungary, the Czech Republic, Poland, Romania, Slovakia and Slovenia) from the 2000s to the advent of the global pandemic. The present study focuses on NUTS-3 level regions in order to analyse in greater detail the regional catching-up processes, which have hitherto been the subject of investigation in studies utilising higher aggregated data. In light of the above, the research question that guides our investigation is as follows: what are the differences and similarities in the processes describing productivity change in NUTS-3 regions? While the majority of existing research compares catching-up processes with the EU average, our analysis compares countries with the group average, thereby offering a novel perspective on the catching-up issue. The results demonstrate that the productivity data for the regions of Central and Eastern Europe exhibit a notable economic growth in the metropolitan centres, including Bratislava, Prague and Warsaw. However, the development of rural and less developed areas in this sense still lags behind that of metropolitan areas. The more developed regions are characterised by the development of higher value-added sectors, while the less developed regions are dominated by the modernisation of the agricultural and industrial sectors. Inequalities between countries continue to widen as the more developed regions have adapted more rapidly to sectoral structural changing. In addition to the impact ratio analysis, a simulated Theil-index calculation is used to check the robustness of the results.

Actions (login required)

Edit Item