Filozófia és római jog

El Beheiri, Nadja (2025) Filozófia és római jog. In: Internetes Jogtudományi Enciklopédia. HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet; ORAC Kiadó, Budapest, pp. 1-8. ISBN 9789633083079

Preview

Text filozofia-es-romai-jog.pdf - Published Version Download (123kB) | Preview

Abstract

A Kr. e. II. században került sor a római jog és a görög filozófia találkozására. A római arisztokrácia eleinte elutasító módon viseltetett az idegennek tűnő eszmerendszer iránt. A filozófia elfogadottsága azonban fokozatosan nőtt. A Kr. e. II. századtól kezdődően kimutatható, hogy a római jog és a görög filozófia kölcsönösen hatást gyakoroltak egymásra. A Digesta fragmentumai alapján kimutatható, hogy a döntés meghozatala során több jogász is többek között filozófiai tételekhez folyamodott. Felismerhető a sztoikus és a peripatetikus módszer befolyása, illetve a dialektikai módszertan alkalmazása. A modern szerzők felvetették a kérdést, hogy vajon az ókori jogászok milyen mértékben hagyatkoztak döntésük megfogalmazása során az intuícióra, a közvetlen megismerésre. A kérdéskört a „jogtalálás” címszóval fémjelezték. Az intuíció jellentőségének megítélése azzal áll kapcsolatban, hogy az egyes szerzők mennyire fogadják el olyan objektív tényezők létezését, amelyek a változó társadalmi és gazdasági körülményektől függetlenül állandók. Az ókori források értelmezése során a modern szerzők filozófiai meggyőződése két irányban érvényesülhet. A modern szemlélő filozófiai beállítottsága meghatározza, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálja az ókori szövegeket. A filozófiai alapállás szerepet játszhat akkor is, amikor egy modern szerző az ókori tételeket aktuális kihívások tárgyalására alkalmazza.

Actions (login required)

Edit Item