Kultuszközösség egy nemesi faluban : Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről

Szuromi, Rita (2024) Kultuszközösség egy nemesi faluban : Esettanulmány a rokonság identitásformáló erejéről. In: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2023. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai; A Magyarságkutató Intézet Évkönyve (67). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 467-498.

Preview

Text MKI_Evkonyv_2023_Szuromi.pdf - Published Version Download (805kB) | Preview

Abstract

Az elmúlt évek családtörténeti kutatásai kevés változást hoztak a hagyományos családmodellek működésének értelmezésében. A történetírásban továbbra is döntően klasszikus, fiúági családfákat használnak, amelyeken nem jelennek meg a nőági kapcsolatok, vagyis a rokonság. A család belső működésének a bemutatására sokkal alkalmasabb a hálózatszerű modell, még akkor is, ha a modernizáció előtt az egyén döntési szabadsága korlátozottan érvényesült, stratégiáját főleg kollektívumának (rokoni kapcsolatrendszerének) sikeres érdekérvényesítése határozta meg. A hazai történetírásban a klasszikus nemesi nagycsaládot a nemzetség fogalmával jelölik. A nemzetség egy közös őstől származó ivadékok sora. Eleinte a közös anyától, később a közös apától való leszármazást vették figyelembe. A 11-12. században a nemzetség fogalma helyett viszont még a rokon (germanus) szó élt. A klán fogalma idegen maradt a hazai történetírásban. A nemzetség és klán közti különbségre Fügedi Erik mutatott rá: a klán több mint a nemzetség, tagjai vérrokonságtól függetlenül képesek azonos identitás mentén közösséggé szerveződni. A tanulmány a hevesvezekényi nemes családok kapcsolatrendszerén keresztül vizsgálja a rokonság identitásformáló hatását, a szolidaritás és a kultuszközösség működését, amely várhatóan rámutat egy családközösségnek belső dinamikájára.

Actions (login required)

Edit Item