A baskír-kérdés a magyar őstörténet-kutatásban

Sudár, Balázs (2024) A baskír-kérdés a magyar őstörténet-kutatásban. In: Magna Hungaria nyomában – baskírok és magyarok. Studia ad archaeologiam Pazmanensia, A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai; Studia ad Archeologiam Pazmaniensia. Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok (32; 10). Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Régészettudományi Intézet; Martin Opitz Kiadó; HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, Budapest, pp. 7-18. ISBN 9786156388841

Preview

Text 01_sudarb_baskirkonf_2024.pdf - Published Version Download (648kB) | Preview

Abstract

A magyar–baskír kapcsolatok az őstörténeti kutatások egyik legrégebb óta létező és kutatott, nyugvópontra azonban máig sem jutott fejezetét képezik. A kérdésnek tulajdonképpen „saját” kutatója sem akadt: az egyetlen olyan kutató, aki kifejezetten a baskírokra koncentrált, az elsősorban néprajzi anyagokat jegyző Torma József volt. A kutatások első szakaszában (18–19. század) az írott források gyűjtése folyt: a baskírok neve – némi bizonytalansággal – már Kézai Simon krónikájában (1282–1285) feltűnt, a 13. század közepén pedig több szerzetes (Plano Carpini, Rubruk és a magyar Julianus) utazott az Urál vidékén. A muszlim források is viszonylag gyorsan a kutatók látóterébe kerültek. A következő jelentős lépés a 18–19. század fordulóján következett: a baskírok ekkor váltak valós, látható néppé, elsősorban a napóleoni háborúk következtében. A 19. század végén a nyelvészeti kutatások jelentettek újdonságot: a baskír és a magyar népnév kapcsolatát vizsgálták, magyar nyomokat kerestek a baskír nyelvben, és megkezdődött a baskír és magyar csoportnevek összevetése is. E kérdések meghatározóak maradtak a 20. századi – hullámzó intenzitású – kutatásban is, új témát csak a néprajzi kutatások jelentenek. A század utolsó évtizedeiben a régészet is hozzászólt a kérdéshez, a 2000-es évektől pedig kifejezetten fontos eredményeket produkált, legújabban pedig az archeogenomika szolgáltat figyelemreméltó eredményeket. A szerteágazó kutatások ellenére a korai baskír–magyar kapcsolatok jellege továbbra is megoldatlan kérdésnek látszik.

Actions (login required)

Edit Item