Abszcizinsav-táplálkozási lánc és humán egészség = Abscisic acid – food chain and human health

Blázovics, Anna (2025) Abszcizinsav-táplálkozási lánc és humán egészség = Abscisic acid – food chain and human health. ORVOSI HETILAP, 166 (2). pp. 43-49. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p43.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (517kB) | Preview

Abstract

Az abszcizinsav egy ősi, a törzsfejlődés különböző szintjein jelen lévő, az élőlények környezethez való alkalmazkodását elősegítő univerzális izoprenoid vegyület. Az 1940-es években figyeltek fel először a növények növekedését gátló anyagra, amelyről az 1960-as évek közepén kiderült, hogy a növények nyugalmi állapotát szabályozó fitohormon. A 2010-es években végzett kutatások feltárták az abszcizinsav bioszintézisét. A mevalonsavból mint kiindulási vegyületből szintetizálódó xantofillok lebomlásának terméke a bioaktív abszcizinsav, egy oxigénben gazdag diterpén molekula. Az abszcizinsav mint másodlagos anyagcseretermék a növények számos élettani folyamatát befolyásolja. Az utóbbi két évtizedben molekuláris-genetikai, biokémiai és farmakológiai tanulmányokat végezve felderítették az abszcizinsav univerzális jelátviteli útvonalát. Az e vizsgálatokkal párhuzamosan végzett állatkísérletek során 1986-ban arra a felismerésre jutottak, hogy az abszcizinsav az állati szervezetben is termelődik. Az ezredfordulót követően egyre többen érdeklődtek az abszcizinsav állati szervekben, szövetekben, sejtekben (leukocyták, monocyták/makrofágok, granulocyták, microgliasejtek, hasnyálmirigysejtek, mesenchymalis őssejtek stb.) betöltött szerepe iránt. Mára már hatalmas irodalma van e vegyület sokoldalú élettani hatásának. Bizonyítottan humán endogén hormon. Az abszcizinsav mind az állatokban, mind az emberben számos élettani funkciót a növényekben megismert jelátviteli útvonalhoz nagyon hasonló módon szabályoz, így a sejtek növekedését, fejlődését és a különböző ingerekre adott immunválaszokat. Ismertté vált az is, hogy az abszcizinsav növekedésszabályozóként az állati szervezet számára nem toxikus, ugyanakkor gátolja a rákos sejtek növekedését. Kedvezően befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, valamint gyulladásgátló tulajdonsággal is rendelkezik, de leírták gyulladásfokozó hatását is. Jelenleg humán gyógyászati alkalmazásának lehetőségét kutatják. | Abscisic acid is an ancient, universal compound on different levels of phylogenetic development and helps organisms adapt to their environment. In the 1940s, attention was first given to a substance that inhibits the growth of plants, which in the mid-1960s turned out to be a phytohormone that regulates the dormant state of plants. Research conducted in the 2010s revealed the biosynthesis of abscisic acid. Bioactive abscisic acid, an oxygen-rich diterpene molecule, is the product of the degradation of xanthophylls synthesized from mevalonic acid as a starting compound. Abscisic acid, as a secondary metabolic product, affects many physiological processes in plants. In the last two decades, molecular-genetic, biochemical and pharmacological studies have discovered the universal signaling pathway of abscisic acid. In 1986, during animal experiments carried out in parallel with these studies, it was realized that abscisic acid is also produced in the animal body. After the turn of the millennium, more and more people became interested in the role of abscisic acid in animal organs, tissues, and cells (leukocytes, monocytes/macrophages, granulocytes, microglial cells, pancreatic cells, mesenchymal stem cells etc.). There is now an enormous amount of literature on the versatile physiological effects of this compound. It is proven that it is a human endogenous hormone. In both animals and humans, abscisic acid regulates many physiological functions in a manner very similar to the signaling pathway known in plants. It regulates cell growth, development and immune responses to various stimuli. It has also become known that abscisic acid, as a growth regulator, is not toxic to the animal body, but at the same time inhibits the growth of cancer cells. It has a favorable effect on carbohydrate metabolism and also has anti-inflammatory properties but its inflammatory effect has also been described. Currently, the possibility of its use in human medicine is being researched.

Actions (login required)

Edit Item