Csoportos jellegű egyéb belterületek és külterületek településföldrajzi folyamatai Bács-Kiskun vármegyében

Bajmócy, Péter and Pintér, János (2024) Csoportos jellegű egyéb belterületek és külterületek településföldrajzi folyamatai Bács-Kiskun vármegyében. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK, 148 (1). pp. 32-58. ISSN 0015-5411

Preview

Text 15196-Tanulmanyszovege-70251-1-10-20241002.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (9MB) | Preview

Abstract

Bács-Kiskun vármegyében 106 közigazgatásilag nem önálló csoportos település található. Közös jellemzőjük, hogy a népszámlálások során településrészként megjelennek, rendelkeznek településmaggal és az 1980-tól számított népszámlálások legalább egyikében a népességszámuk elérte a 20 főt. Múltjukat tekintve rendkívül differenciált képet mutatnak, Vizsgálatunk alapján a 106 település az alábbi típusokra bonható genealógiai szempontból: 28 major, 19 tanyaközpont, 14 kalocsai szállás, 6 kertvárosiasodó település, 15 üdülő és turisztikai funkciójú település, 11 tsz-lakótelep, 3 intézményi szerepkörű, 4 településszél és 6 egyéb, máshova nem besorolható település. 1949-ben mintegy 11 ezer fő élt e településeken, ez a szám lassan emelkedett 1980-ig, majd onnan a népességnövekedés dinamikusabb lett: 1990-ben mintegy 17 ezer ember élt e településeken, ez a szám 2022-re már meghaladta a 24 ezret. A legdinamikusabb településcsoportot a kertvárosiasodó csoportos települések jelentik, valamint szintén dinamikusnak tekinthetők még az üdülő- és turisztikai funkciójú települések és az intézményi szerepkörűek is, ám e csoportoknál a népességnövekedés már korántsem általános minden évtizedben. A tanyaközpontok és a TSZ-lakótelepek lakosságszáma 1990-ig produkált növekedést majd mindkét esetben népességfogyás indult el. A majorok és a kalocsai szállások azok, amelyek jelentősen vesztettek népességszámukból. Amíg tehát e két utóbbi csoport kivételével 1949-1990 között minden típusra a népességnövekedés (esetleg stagnálás) volt jellemző, addig 1990 után csak a kertvárosiasodó, az üdülő-turisztikai és az intézményi jellegű települések növelték népességszámukat. Az empirikus kutatás alapján megállapítható, hogy a Bács-Kiskun megye nem önálló csoportos települések funkcionális szempontból rendkívül differenciált képet alkotnak. Közülük a lakófunkció dominanciája figyelhető meg, a formális gazdasági tevékenység, valamint a települési szolgáltatások jelenléte pedig egyre inkább visszaszorulóban vannak.

Actions (login required)

Edit Item