Az illiberális egyensúly ára

Rosta, Miklós (2024) Az illiberális egyensúly ára. KÜLGAZDASÁG, 68 (1-2). pp. 146-150. ISSN 0324-4202

Preview

Text 22_Rosta_03_05_bea7c301e3.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (258kB) | Preview

Abstract

Optimista lehet-e 2024 februárjában egy magyar közgazdász a magyar gazdaság fejlődésének lehetőségeit illetően? Attól függ, hogy milyen elvárásai vannak. Ha megelégszik azzal, hogy – bármely csekély – gazdasági növekedés legyen 2024-ben, illetve ne következzen be államcsőd, akkor lehet optimista. Ha azonban abból a szempontból tekint a magyar gazdaságra, hogy képes-e a következő időszakban ütemesen felzárkózni Európa központi országaihoz, és képes-e a környező posztszocialista országokhoz hasonló jólétet biztosítani a magyar lakosságnak, akkor inkább a pesszimista várakozások a reálisak. A magyar gazdaság a következő években a saját növekedési potenciálja2 alatt fog teljesíteni, a lakosság jóléte és fogyasztása az Európai Unió sereghajtó országai között lesz. Ennek oka a gazdaság duális struktúrája, amely részben az elmúlt évtized elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhető. A duális gazdaság a rendszerváltozás után mindig is jellemző volt, de a dualitás az Orbán-kormányok idejében dominánsabbá vált. Ennek a struktúrának a kialakulása szorosan összefügg az ország politikai rendszerének átalakulásával, az illiberális állam kiépülésével, vagy ahogy Szergej Gurijev és Daniel Treisman fogalmaz, az információs autokrácia kialakulásával (Gurijev & Treisman, 2019).

Actions (login required)

Edit Item