Az időskori demencia prediszponáló tényezőinek vizsgálata

Szentkereszty, Kinga Emese and Csábi, Eszter (2024) Az időskori demencia prediszponáló tényezőinek vizsgálata. EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK: A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYE, 14 (1). pp. 16-31. ISSN 2063-2142

Preview

Text 2857_Szentk_Csabi.pdf - Published Version Download (385kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A demencia a 21. század népbetegsége, amely nagy terhet ró a családokra és az egészségügyi ellátórendszerre egyaránt. A megnövekedett átlagéletkort figyelembe véve, előfordulásában nagymértékű növekedés várható, ezért a megelőzésnek fontos szerepe van. Korábbi kutatások a genetikai tényezők mellett, az életvitelt és a szellemi tevékenységek szerepét emelték ki a demencia kialakulásának megelőzésében, illetve lefolyásában, ezért kutatásunk célja az időskori kognitív működés, valamint az ezt befolyásoló faktorok feltérképezése. Módszertan: A vizsgálatban összesen 40 fő vett részt [átlagélekor = 70,23 év (SD = ±3,97), iskolai végzettség átlaga = 14,03 év (SD = ±8,97)]. A résztvevőkkel a Mini Mental Teszt mellett egy olyan kognitív funkciókat mérő tesztcsomagot vettünk fel, amelynek során néztük a komplex munkamemóriát (Hallási Mondatterjedelem Teszt), a végrehajtó funkciókat (Betű- és Szemantikus Fluencia Tesztek), a rövid- és hosszú távú memóriát (Számterjedelem Teszt, Rivermead Viselkedéses Emlékezeti Teszt). Emellett kitöltésre került egy demográfiai adatokat és életviteli szokásokat mérő kérdőív is (iskolázottság, aktív dolgozói státusz, nyelvismeret, párkapcsolati státusz, egészségügyi állapot). Eredmények: Eredményeink alapján, a nyelvtudás, a magasabb iskolai végzettség, a párkapcsolati státusz és az aktív munkaviszony hatással volt az objektív, kognitív teszteken nyújtott teljesítményre. Azok, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, párkapcsolatban éltek, legalább egy nyelven beszéltek, aktívan dolgoztak és sportoltak, jobb eredményeket értek el, főként a végrehajtó funkciókat mérő teszteken. Ezzel ellentétben, a cukorbetegség fennállása negatív hatással volt a kognitív teszteken nyújtott teljesítményre. Következtetések: Következésképpen, eredményeink mélyebb betekintést engednek a kognitív alulműködést meghatározó protektív tényezőkre és rizikófaktorokra, valamint jó alapot képezhetnek kognitív intervenciók, illetve adekvát rehabilitációs programok kidolgozására idősek körében.

Actions (login required)

Edit Item