A zaklatás büntetőjogi szabályozása és gyakorlati kihívásai Magyarországon = The Criminal Regulation of Harassment and Its Practical Challenges in Hungary

Hornung, Tamás (2024) A zaklatás büntetőjogi szabályozása és gyakorlati kihívásai Magyarországon = The Criminal Regulation of Harassment and Its Practical Challenges in Hungary. MAGYAR RENDÉSZET, 24 (4). pp. 45-63. ISSN 1586-2895

Preview

Text 04_hornung_45-63_MR_2024_4.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (262kB) | Preview

Abstract

Hatályos büntetőjogi kódexünk tartalmazza a jelenleg társadalomra veszélyesnek ítélt magatartások körét, amely cselekmények súlyát olyan mérvűnek ítél, amire a büntetőjog eszközivel szükséges reagálni. A kódex szabályozási köre 2008-ban bővült ki a zaklatás tényállásával. A 2008-as büntetőjogi reform, a társadalmi és jogi reakciók új hullámát indította el. E tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a zaklatás szabályozásának fejlődéséről, a metoo-mozgalomnak a hazai jogszabályokra és bírósági gyakorlatokra gyakorolt befolyásáról, valamint a távoltartási intézkedések gyakorlati alkalmazásának kihívásairól.A jogszabályelemzés és esetjogi áttekintés módszertanával, kiegészítve szakirodalmi forrásokkal a tanulmány bemutatja, hogy a zaklatási esetek kezelésében alkalmazott jogi eszközök, bár fokozatosan fejlődtek, számos gyakorlati akadályba ütköznek. A bizonyítási eljárások bonyolultsága és a távoltartási intézkedések végrehajtásának nehézségei komoly kihívások elé állítják a jogalkotót és a hatóságokat. A metoo-mozgalom, amely a szexuális zaklatás elleni globális fellépést hivatott erősíteni, jelentős hatással volt a társadalmi tudatosságra és a jogalkotásra hazánkban is, felhívva a figyelmet a zaklatási esetek súlyosságára és a jogszabályi védelem fontosságára. A metoo azonban eltagadhatatlanul teret engedett visszaélések sorozatának is.A tanulmány konklúziója, hogy a zaklatás elleni küzdelem továbbra is komplex kihívásokkal állítja szembe a hatóságokat, amelyek megoldása a jogszabályok további finomítását, a bírói gyakorlat egységesítését, valamint a társadalmi és jogi tudatosság folyamatos növelését igényli. Az eredmények alapján javasolt a prevenciós programok és az áldozatsegítő szolgálatok erősítése, valamint a zaklatási esetek kezelésében érintett minden szereplő – köztük a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok – számára speciális képzések biztosítását. | Our current criminal law code includes the range of behaviours that are currently considered dangerous to society, the gravity of which acts are considered to be of such a level that it is necessary to react with the tools of criminal law. The regulatory scope of the code was expanded to include harassment in 2008. The criminal law reform of 2008 started a new wave of social and legal reactions. The purpose of this study is to provide a comprehensive picture of the evolution of harassment regulation, the influence of the Me Too movement on domestic legislation and court practice, and the challenges of the practical application of restraining orders. Using the methodology of legislative analysis and case law review, completed with specialised literature sources, the study shows that the legal tools used in the treatment of harassment cases, although they have gradually developed, encounter many practical obstacles. The complexity of evidentiary procedures and the difficulties in implementing the restraining orders inflict serious challenges to the legislator and the authorities. The Me Too movement, which is intended to strengthen global action against sexual harassment, had a significant impact on social awareness and legislation in our country as well, drawing attention to the seriousness of harassment cases and the importance of legal protection. However, Me Too has also undeniably given way to a series of abuses. The conclusion of the study is that the fight against harassment continues to confront the authorities with complex challenges, the solution of which requires further refinement of legislation, the unification of judicial practice, and the continuous increase of social and legal awareness. Based on the results, it is recommended to strengthen prevention programs and victim support services, as well as to provide special training for all participants involved in the handling of harassment cases, including the police, the prosecutor’s office and the courts.

Actions (login required)

Edit Item