Archiváló beavatkozások

Dagmar, Brunow (2023) Archiváló beavatkozások. APERTÚRA, 19 (1). pp. 8-28. ISSN 1787-7245

Preview

Text Apertura2023oszDagmarBrunow_Archivalobeavatkozasok.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Brunow szövegének középpontjában az archívum és a remedializáció kapcsolata áll. A tároló és funkcionális emlékezet assmanni megkülönböztetéséből kiindulva a tanulmány összefoglalja az archívumokra irányuló kortárs vizsgálatok sarkalatos felismerését, miszerint az archívumok maguk is sajátos és lényegi ágenciával bírnak, amennyiben meghatározó szerepet vállalnak a „történeti források, a dokumentumok konstrukciójában a szelekció, az osztályozás és kategorizálás révén”, megőrzésre (vagy éppen felejtésre) jelölnek ki, és újra forgalomba hoznak. A tanulmány teljesítménye abban áll, hogy az archívum ágenciájának kérdését összekapcsolja a „remedializáció” Bolter és Grusin által forgalomba hozott, nagyhatású fogalmával. Ez az összekapcsolás szükségszerűen együtt jár a „remedializáció” (a tanulmányban összefoglalt) fogalmának kitágulásával: a remedializáció a kulturális emlékezet megképződésének alapvető eljárásává válik. A szerző e kérdéskör megvitatását kiterjeszti a filmfelvételek (leginkább a minor film és a dokumentumfilm) anyagiságának, az archív felvételek újrafelhasználási módozatainak, továbbá a remedializáció hatalmi dimenziójának taglalására. | At the core of Brunow’s text lies the relationship between archives and remediation. Drawing from Assmann’s distinction between storage memory and functional memory, the study summarizes a key insight from contemporary research on archives: archives themselves possess distinct and essential agency. They play a determining role in „constructing historical sources and documents through processes of selection, classification, and categorization,” designating certain materials for preservation (or oblivion) and reintroducing them into circulation. The study’s significant contribution is its linkage of the agency of archives with the influential concept of „remediation,” as introduced by Bolter and Grusin. This connection necessitates a broader understanding of „remediation” (as summarized in the study), positioning it as a fundamental process in the formation of cultural memory. The author expands this discussion to include the materiality of film (especially minor cinema and documentary), modes of reusing archival footage, and the power dynamics inherent in remediation.

Actions (login required)

Edit Item