Rasszizmusváltozatok és dokufikciós kritikáik : A Jöjj vissza, Afrika és a Cséplő Gyuri összehasonlító elemzése

Müllner, András (2023) Rasszizmusváltozatok és dokufikciós kritikáik : A Jöjj vissza, Afrika és a Cséplő Gyuri összehasonlító elemzése. APERTÚRA, 18 (4). pp. 25-49. ISSN 1787-7245

Preview

Text Apertura2023nyar_MullnerAndras_Rasszizmusvaltozatokesdokufikcioskritikaik._AJojjvisszaAfrikaesaCseploGyuri_osszehasonlitoelemzese.pdf - Published Version Download (6MB) | Preview

Abstract

Tanulmányomban az amerikai független filmes Lionel Rogosin magyarországi fogadtatását vizsgálom, valamint hatását olyan filmrendezőkre, mint Schiffer Pál. Rogosin háborúellenes, hatalomkritikus és antirasszista filmjei könnyen adaptálhatók voltak a hivatalos magyarországi kultúrpolitika antiimperialista, antikapitalista és kommunista ideológiai és esztétikai álláspontjához, ugyanakkor módszere szintén kapóra jött a romák filmes ábrázolásában épp holtpontra jutott magyar rendezőnek. Az első repedés a belső gyarmatosítást végrehajtó, öntudatlanul is a fehér felsőbbrendűség ideológiáján alapuló hatalom reprezentációs politikáján Schiffer 1977-es fikciós dokumentumfilmje, a Cséplő Gyuri volt. Schiffer részvételi jellegű szituációs és improvizációs technikái Rogosin Jöjj vissza, Afrika című filmjének hasonló módszereire emlékeztethetik a nézőt, és ennek folytán a Cséplő Gyurit a filmes dekolonializmus magyar példájaként tarthatjuk számon, amely a magyar romák társadalmi helyzetét és az ellenük irányuló diszkriminációt elemzi a romák cselekvőképességének bemutatásán keresztül. | In my study, I examine the reception of American independent filmmaker Lionel Rogosin’s films in Hungary, and his influence on filmmakers such as Pál Schiffer. Rogosin’s antiwar, power-critical and anti-racist films were easily adaptable to the anti-imperialist, anticapitalist and communist ideological and aesthetic stance of official Hungarian cultural policy, while his method was also useful to a Hungarian director who was at a dead end in his cinematic portrayal of the Roma. The first crack in the representational politics of the autocratic power that was carrying out internal colonialism, based on the ideology of white supremacy, was Schiffer’s 1977 fiction documentary Cséplő Gyuri. Schiffer’s situational and improvisational techniques may remind the viewer of similar methods in Rogosin’s film Come Back, Africa, and as a result, Cséplő Gyuri can be considered a Hungarian example of cinematic decolonialism, which analyses the social situation of the Hungarian Roma and the discrimination against them through the representation of the Roma’s capacity for action.

Actions (login required)

Edit Item