Digitális egészségügyi megoldások a COVID–19-járvány alatt és után : Két reprezentatív lakossági felmérés eredményei = Digital health solutions during and after the COVID–19 epidemic : Results of two representative population surveys

Girasek, Edmond and Döbrössy, Bence and Wernigg, András and Győrffy, Zsuzsa (2025) Digitális egészségügyi megoldások a COVID–19-járvány alatt és után : Két reprezentatív lakossági felmérés eredményei = Digital health solutions during and after the COVID–19 epidemic : Results of two representative population surveys. ORVOSI HETILAP, 166 (10). pp. 377-384. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p377.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (317kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A COVID–19-világjárvány előtt a digitális egészségügyi megoldások elterjedését szabályozási és stratégiai hiányosságok is akadályozták, a pandémia idején azonban a digitális eszközök gyors bevezetése szükségszerűvé vált. Ezen időszak után már rendelkezésre állnak a szabályozási feltételek Magyarországon is, amelyek a digitális egészségügyi megoldások használatát támogatják, ugyanakkor az alkalmazásuk iránti kényszer csökkent. Célkitűzés: Két országos reprezentatív lakossági kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a COVID–19-járvány milyen hatással volt a lakosság digitális egészségügyi megoldásokkal kapcsolatos használati szokásaira, attitűdjeire és igényeire. Módszerek: Két országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeit hasonlítjuk össze. Az első felmérést 2021 októberében, a COVID–19-járvány idején végeztük 1500 fő telefonon történő megkérdezésével, míg a második felmérést 2024 februárjában 1000 fő online kérdőíves megkeresésével. Mind a két minta nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot. Az adatgyűjtést mindkét felmérés esetében az Ipsos Zrt. végezte. Eredmények: A két lakossági felmérés eredményei alapján az internetes egészségügyi információkeresés gyakorisága és módja jelentős változásokon ment keresztül. Azok aránya, akik egyáltalán nem keresnek információt az interneten, tovább csökkent. Az egészségügyi célú internethasználat során a weboldalak népszerűsége nőtt, míg a blogok, a podcastok és a közösségi platformok iránti érdeklődés csökkent. A digitális egészséggel kapcsolatos lehetőségek ismertsége és használata szintén növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az egészségügyi adatok megosztása és a közösségi média használata terén. Az ellátás hatékonyságával kapcsolatos pozitív vélemények enyhén csökkentek, míg a technológiai frusztrációval kapcsolatos aggodalmak enyhültek. Következtetés: A COVID–19-járvány elmúltával megjelentek a digitális egészségüggyel kapcsolatos szabályozások, a lakosság körében pedig megszokottá vált a digitális egészségügyi technológiák használata. A digitális technológiák ismertsége és használata szignifikánsan növekedett, különösen az online időpontfoglalás, az e-recept és a viselhető eszközök esetében. A digitális eszközök használatának potenciális hátrányai iránti aggodalmak mérséklődtek, míg az előnyök iránti elvárások nem változtak jelentősen, ami reálisabb megítélést jelez. A páciensek digitalizációs igénye mára az ellátás szerves részévé vált, támogatva a tudatosabb, aktívabb szerepvállalást a gyógyulási folyamatban. | Introduction: Before the COVID–19 pandemic, the uptake of digital health solutions had been hindered by regula- tory and strategic gaps, but during the pandemic, the rapid adoption of digital tools became necessary. With the pandemic over, the regulatory conditions are now in place in Hungary to support the use of digital health solutions, while the imperative for digital solutions has diminished. The question is how patient interest and demand for digital solutions will change in this situation. Objective: In our two nationally representative population surveys, we sought to answer the question of how the COVID–19 pandemic affected the population’s usage patterns, attitudes and needs for digital health solutions. Methods: We compared the results of two national representative population surveys. The first survey was carried out in October 2021, during the COVID–19 pandemic, by interviewing 1,500 people over telephone. The second sur- vey was conducted in February 2024 by interviewing 1000 people (+100 elderly boost sample) online. Both samples are representative of the Hungarian adult population by gender, age, education and municipality type. Data collec- tion for both surveys was carried out by Ipsos Zrt. Results: The results of the two population surveys show that the frequency and method of searching for health infor- mation online has changed significantly. The proportion of people who did not search for information online at all continued to decrease. The popularity of websites for health-related internet use increased, while the interest in blogs, podcasts and social platforms decreased. Awareness and use of digital tools also increased, particularly for on- line appointment booking, healthcare data sharing and social media use. Positive perceptions of the effectiveness of care decreased slightly, while concerns about technological frustration also eased. Conclusion: As the COVID–19 pandemic passed, digital health regulations emerged and the use of digital health technologies became commonplace among the population. Awareness and use of digital technologies increased sig- nificantly, especially for online appointment booking, e-prescription and wearables. Concerns about the potential disadvantages of using digital tools decreased, while expectations of benefits did not change significantly, indicating a more realistic perception. Patients’ need for digitalisation has now become an integral part of their care, supporting a more informed and active engagement in the healing process.

Actions (login required)

Edit Item