Mentális tréning hatásának vizsgálata serdülő korosztályú szinkronúszók körében

Zala, Borbála Bernadett and Tóth, László (2023) Mentális tréning hatásának vizsgálata serdülő korosztályú szinkronúszók körében. TESTNEVELÉS SPORT TUDOMÁNY / PHYSICAL EDUCATION, SPORT, SCIENCE, 8 (1-2). pp. 54-64. ISSN 2498-7646

Preview

Text A_Magyar_Testnevelesi_54-64.pdf - Published Version Download (558kB) | Preview

Abstract

M entális tréning programokat már több évtizede alkalmaznak sportolók tel- jesítményének növelésére (Fortes, Lira, Lima, Almeida és Ferreira, 2016, Wolframm és Micklewright, 2011), hiszen a mentális edzés megkönnyíti a sikeres teljesítmény elérését, és javítja a sportolók személyes jólét érzését (Vealey, 2007). Kutatásunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk, milyen hatása van egy mentális tréning programnak szinkronúszás sport- ágban junior (16-18 év) korosztályban sportoló versenyzőknél. A hatásvizsgálat egyénfó- kuszú kísérleti (single case experimental design) elrendezésben (Barker, McCarthy, Jones és Moran, 2011) zajlott. A kutatásban egy eredményes szinkronúszó szakosztály hat junior korosztályú sportolója vett részt. Az elrendezés független változója a hat alkalmas mentális tréning intervenció volt, míg függő változói a sportolók szomatikus és kognitív szorongása, valamint versenyzéssel kapcsolatos önbizalma voltak. Az intervenció Selk (2009) által ki- dolgozott mentális tréning programra épült. Önbizalom-fejlesztő, relaxációs, kognitív tech- nikákkal, imaginációval és célállítással kapcsolatos alkalmakat tartalmazott. Az alapszint és az intervenciós mérések eredményeit összehasonlítva a kognitív szorongás tekintetében minden sportolónál legalább közepes (2 sportoló), vagy nagymértékű hatás (4 sporto- ló) mutatkozott. A sportolók az intervenciót követően könnyebben birkóztak meg negatív gondolataikkal, sikeresebben alkalmazták a pozitív belső beszédtechnikát versenyhelyzet- ben. A szomatikus szorongást és a helyzet-specifikus önbizalmat vizsgálva a foglalkozá- sok hatékonysága nem volt egyértelmű, ugyanis mindkét faktor esetében csak a vizsgálati minta felénél (3 sportoló) adódott legalább közepes méretű hatás.

Actions (login required)

Edit Item