Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2024

Dankó, László and Remenyik, Bulcsú, eds. (2024) Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok 2024. Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat (7). Tokaj-Hegyalja Egyetem Lorántffy Intézet, Sárospatak.

Preview

Text Sárospataki turizmusfejlesztési tanulmányok_2024.pdf - Published Version Download (5MB) | Preview

Abstract

Zemplénben 1997-ben, a Magyar Turizmus Rt. K+F Igazgatósága – a főbb térségi aktorokkal egyeztetett és elfogadtatott - turizmusfejlesztési terv készítésére vonatkozó megbízásával kezdődött meg az a politikai és szakmai együttgondolkodás, mely 2 évtized múltán elvezetett a zempléni részen 72 települést magába foglaló Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség kijelöléséhez, majd 2020-ban a Tokaj-Zemplén Térség Fejlesztési Program elindításához. A Zemplén Régió Fejlesztése Sorozat 2011-es indulása óta ezen hetedik tanulmánykötet ismételten a turizmus közösségi fejlesztésének folyamatait, eredményeit tekinti át. Idén az MTA-MAB Teleki József Akadémiai Klub szervezésében, a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében, a Tokaj-Hegyalja Egyetemen megvalósult Zempléni gazdaságfejlesztési szimpózium előadói köréből beérkezett, továbbá a turizmus és vendéglátás tárgykörében készült új tanulmányok közreadására kerül sor. A két részre szakaszolt tanulmánykötet első része tehát a Zempléni gazdaságfejlesztési szimpóziumon elhangzott előadások alapján mostani periodikánk szerkesztésének lezárásáig elkészült négy tanulmányt tartalmazza. Az első tanulmány átfogó képet ad az adatgazdaság fejlődéséről, annak szakpolitikai vonatkozásairól, valamint a vállalati döntéshozatalra gyakorolt hatásáról. Elemzési keretrendszerét stratégiai dokumentumok, valamint a Statista, az Eurostat, az OECD és egyéb releváns szakmai szervezetek jelentéseinek vizsgálata adja. A második dolgozat az élelmiszerturizmus értelmezése és a Tokaj-Zemplén turisztikai desztináció lehatárolása után a helyi élelmiszerek, ételek, italok, az ezekhez kapcsolódó értékesítési és vendéglátási szolgáltatás körének letesztelt felmérési módszertanát mutatja be, majd gyakorlati példákra és a felmérés kezdeti eredményeire támaszkodóan a térségi élelmiszerturizmus stratégia kialakításához kíván adalékokkal hozzájárulni. A harmadik tanulmány szerzői a magyarországi szőlészeti és borászati vállalkozások körében vizsgálták az általuk érzékelt kockázatokat és azok kezelésének lehetőségeit, valamint a digitális transzformáció kihívásait és lehetőségeit. Ezen felül elemezték a tokaji borászati vállalkozások pénzügyi adatait 2019 és 2023 között. Kutatásuk eredményei szerint a borászatok által érzékelt kockázatok rendkívül összetettek: a klímaváltozás és annak hatásai, munkaerő-problémák, valamint a túlzott szabályozás és az alkoholos termékekkel szembeni fokozott ellenállás. A kötet első részét záró tanulmányban a Turizmus és Vendéglátás Tanszék munkatársai által a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács megbízásából Tokaj-Hegyalján végzett turizmusszociológiai vizsgálatokat, azok főbb eredményeit mutatják be. Kutatásuk során a helyi lakosságnak a turizmusipar térségi fejlődésével kapcsolatos attitűdjeit elemezték. A második rész tanulmányai a Lorántffy Intézet Turizmus és Vendéglátás Tanszék köré formálódó szakmai műhely tagjainak kutatásaiból, szakértői munkáiból ad válogatást. Szerzői abc rendben az első tanulmány szerzői széles szakirodalmi elemzésre támaszkodva megállapítják, hogy az elmúlt években az új turisztikai trendekkel a városmárka mint turisztikai termék az egyik legfontosabb desztinációs marketing problémává vált. Tanulmányuk célja, hogy feltárja a városok, mint turisztikai termékek márkázásának fontosságát, és megvizsgálja a világ legjobb példáit a városmárkázás területén. Figyelembe véve a meglévő városokból származó összes előrejelzést, különféle javaslatokat és stratégiákat dolgoztak ki azok számára, akik a városmárkát kívánják előtérbe helyezni. A második dolgozat szerzője a gasztronómiát a helyi és helyidentitás egyik legjelentősebb meghatározó tényezőjeként azonosítja. Egy helyi közösség egyedi, adott termőhelyre jellemző gasztronómiai terméke alapjául szolgálhat a gasztronómiai identitás kialakulásának és ezt erősíti, bizonyítottan alátámasztja a világörökségi cím megszerzésével. Ezért kutatásában azoknak a helyeknek a vizsgálatára fókuszált, amelyek gasztronómiai világörökségi címmel rendelkeznek és megvizsgálta, hogyan hat az elismerés az ott élők helyidentitására. A harmadik tanulmány a szerzőnek az ENPI CBC HUSKROUA/0901/026 projekt során szerzett tapasztalatai felhasználásával az Északkeleti-Kárpátok területén működő turisztikai-vendéglátó vállalatokra, civilekre fókuszáló turisztikai együttműködés megalapozását, majd az együttműködési hálózat (klaszter) kialakításának szempontjait, lépéseit, az együttműködés fejlesztését segítő és gátló körülmények elemzését tartalmazza. Megállapítja, hogy a turisztikai termékek, kapacitások értékesítését a hármashatárokon kívüli un. „küldő” piacokra kell irányítani, mert a térség belső kereslete korlátozott. A vállásturisztikai tárgyú negyedik dolgozat szerint a kulturális turizmus sajátos ágát képező örökségturizmus és vallási turizmus nem új tevékenység, hiszen szent helyek, zarándokközpontok, ezek látogatása az emberiség történetének korai szakaszától ismertek. A dolgozat a vallási turizmus értelmezését követően a három hármashatár térségét, annak világörökségi értékkincseit mutatja be. Végül ezen értékkincsekre alapozható szubregionális turisztikai desztináció-menedzsment (TDM) egy lehetséges koncepcionális vázlatát fogalmazza meg. A kötet záró tanulmányát jegyző két tanszéki óraadó kolléga a budapesti kávéturizmus problematikáját vizsgálták. Mikroökonómiai elemzésükben a Podma kávézó keresleti és kínálati piaci viszonyainak, a vállalkozás bevételi - kiadási – költség összefüggéseinek, versenytársak, új belépők elemzésén keresztül mutattak be a vendéglátás ezen ágában tevékenykedő vállalkozások számára egy hasznosítható módszert, amely egyben a város kávéturizmusához is hasznos adalékul szolgálhat. Bízunk benne, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetem Lorántffy Intézetének gondozásába került sorozat keretében megjelentetett tanulmánykötet – a korábbi periodikákhoz hasonlóan – jó áttekintést ad a Tokaji borvidék, a Tokaj-Zemplén turisztikai térség fejlesztési eredményeiről, további lehetőségeiről, s a turizmusipari tágabb kitekintésekkel együtt hasznos segítségül fog szolgálni a desztináció nemzetközi és belföldi turizmusa további fejlődéséhez. Sárospatak, 2025. február a szerkesztők

Actions (login required)

Edit Item