Március 15. 1881-ben

Fabó, Edit (2024) Március 15. 1881-ben. In: Alkotmányos rend és öntudatosság. A Magyarságkutató Intézet Kiadványai (68.). Magyarságkutató Intézet, Budapest, pp. 107-144. ISBN 9786156117816

Preview

Text Alkotmanyos_rend_es_ontudatossag_04.pdf - Published Version Download (337kB) | Preview

Abstract

Az 1881. esztendő március 15. megünneplésének idejére úgy tűnt, hogy az egykori 12 pontos követelés néhány tétele beteljesülni látszott, valamint alátámasztást nyert az a várakozás, hogy az akkor megindított folyamat, ha lassan is, de mégis megvalósul. S az 1867-es kiegyezéstől eltelt alig másfél évtized alatt felnőtt egy olyan fiatal nemzedék, amely tagjainak már fontosabb volt a reményteljes jövő, és amely jelentőségét a forradalmár és szabadságharcos hősök tettéhez mérték. Ezért a március 15-i megemlékezéskor szakítottak a megszokott forgatókönyvvel, amelynél már nem a kegyeletes temetői kivonuláson és beszédeken volt a hangsúly, hanem a dicsőséges nap eredeti helyszínén rendezett múltidéző találkozón. A fiatalok már nem kívántak csak lehajtott fővel adózni az egykori példaképek előtt, hanem emelt fővel, büszkén idézték fel a nagy elődöket, akiknek tettei az ő feladatukat is kijelölték. Az egyre gyarapodó sajtóanyag következtében a fentiek tükrében még a korábbi években szűkszavú, a tárgyilagosságot követő Pesti Napló is bőségesen tudósított a március 15-i nemzeti ünnepről és a hozzá tartozó eseményekről. A Hon kormánypárti sajtóként szintén beszámolt a megemlékezésekről és a kapcsolódó történésekről, de a vitázó felek láttán kifejezte kétségeit afelől, hogy vajon felismerik-e a történelmi lehetőséget. Az ellenzéki Egyetértés viszont nem annyira az ellentéteket emelte ki, hanem az egyeztetések folyamatát közvetítette, és jegyzőkönyvi hitelességű leírást adott a fővárosi ünnepségről, valamint a vidéki rendezvényeknek is tágabb teret biztosított. A kulturális sajtó (Fővárosi Lapok, Vasárnapi Ujság) nem foglalkozott olyan kimerítően a nemzeti ünneppel és az ahhoz kapcsolódó közéleti témákkal, mint a politikai napilapok, hanem az emlékezetet életben tartó memoárirodalom közlését, népszerűsítését helyezte előtérbe.

Actions (login required)

Edit Item