A muraközi ló értékmérői és jelenlegi magyarországi helyzete

Szabó, Kitti and Pongrácz, László and Tőzsér, János (2024) A muraközi ló értékmérői és jelenlegi magyarországi helyzete. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 65 (2). pp. 5-17. ISSN 1416-647X

Preview

Text ActAgrOvar_Vol.65.2_1_Szabo_et_al.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (547kB) | Preview

Abstract

A muraközi ló a Dráva és a Mura folyó között található tájegységhez köthető. Ezen a területen XVIII. században élénk kereskedelem folyt, az árut szekereken szállították és ehhez nagy terhet bíró, jó ügetőképességű lovakra volt szükségük. A két világháború közötti időszakban elsősorban gazdaságos tarthatósága segítette fennmaradását. A II. világháborút követően a magyar hidegvérű fajta keretein belül folyt a tenyésztés és elkülönítve megindult a muraközi ló törzskönyvezése is. A XX. század második felében lezajló változások a muraközi fennmaradását is veszélyeztették. Azonban még időben teret nyert a hagyományos fajtáink védelmének fontossága. A génvédelem szempontjából lényeges a típus megkülönböztetése. A lovak hasznosítása sokrétű és éppen emiatt a szelekciós és nemesítési módszerek is változatosak. Egységes képet soha nem mutatott a muraközi ló. A tenyésztés során egy engedelmes és aktív ló tenyésztése a kívánatos, mely hidegvérű jellegű. A szaporulati mutatókat kancák és mének esetében is érdemes értékelni. Kívánatos megőrizni a tartási és takarmányozási körülmények iránti viszonylagos igénytelenségét. A tenyésztés során a fajtarekonstrukciós program sikeressége és a genetikai előrehaladás akkor érhető el, ha támaszkodunk a teljesítményvizsgálatok eredményeire és céltudatosan, következetesen szelektálunk. Napjainkban a muraközi ló népszerűsítése elsődleges szempont, hiszen ez a fennmaradáshoz és a gazdaságos tenyésztéshez szükséges. Mindebben kimagasló szerep jut az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának.

Actions (login required)

Edit Item