Csökkenthető-e Magyarországon a "főváros szindróma" a területpolitika új eszközeivel?

Szegvári, Péter (2024) Csökkenthető-e Magyarországon a "főváros szindróma" a területpolitika új eszközeivel? COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE, 34 (250). pp. 163-170. ISSN 1215-315X

Preview

Text szegvari_peter.pdf Download (224kB) | Preview

Abstract

Rechnitzer János a kelet- és közép-európai országok nagyvárosi fejlődési modelljeinek vizsgálata kapcsán 2022-ben rögzítette a kisebb területi, erősebben centralizált, kiemelkedően nagy népességet koncentráló fővárossal bíró országok, így Magyarország esetében is a ”főváros szindróma” tartós jelenlétét. A tanulmány több tényező (a piacgazdaság megjelenése, a demokratikus intézményrendszer kiépülése, a helyi/nagyvárosi kormányzás autonómiájának kialakulása, a koncentrált külföldi befektetések megjelenése, a lakosság jövedelmi helyzetében bekövetkező kedvező változások) figyelembevételével arra a következtetésre jut, hogy ennek a jelenségnek a fokozatos átalakulásával számolhatunk a jövőben. Jelen tanulmány több nézőpontból bemutatja a ”főváros szindróma” érvényesülésének magyarországi állapotát, s áttekinti azt is, hogy a hazai területpolitika milyen kihívásokkal néz szembe emiatt. Jelen tanulmány főként arra kíván választ adni, hogy az európai nagyvárosi kutatásokból levonható következtetések figyelembevételével Magyarországon számolhatunk-e ennek a jelenségnek a fokozatos átalakulásával, különös tekintettel az új területfejlesztési törvény célkitűzéseire, valamint a 2024-től új szakpolitikai irányítással működő területpolitika olyan intézményeire, mint a városhálózati rendszerek, a funkcionális várostérségek és a budapesti agglomeráció együttes kezelése. A jelen tanulmány annak is külön f igyelmet szentel, hogy a ”főváros szindróma” átalakítása szempontjából milyen megoldásokat lehetne alkalmazni a helyi/nagyvárosi és a metropolisz kormányzás autonómiájának a növelése és nemzetközi tapasztalatokon alapuló intézményesítése terén.

Actions (login required)

Edit Item