Az „új jogrendtől” az „alkotmányos alapchartáig” : Az Európai Uniót értelmező alkotmányjogi paradigma felemelkedése és narratívái

Orbán, Endre (2025) Az „új jogrendtől” az „alkotmányos alapchartáig” : Az Európai Uniót értelmező alkotmányjogi paradigma felemelkedése és narratívái. ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY, 66 (1). pp. 75-98. ISSN 0002-564X

Preview

Text Orban_tan.pdf - Published Version Download (182kB) | Preview

Abstract

A közvetlen hatály elve, az elsőbbség doktrínája és az alapjogok védelme egyféle íratlanalapelvekként vagy láthatatlan alkotmányos rendelkezésekként jelentek meg a közösségi jogban. Az e fogalmakra épülő alkotmányjogi diskurzus felemelkedése két csatornarévén valósult meg: részben az intézményeken belüli szereplők segítették (a Bizottság JogiSzolgálatánál és a Bíróságon dolgozó személyek), részben az akadémiai diskurzus résztvevői, elsősorban Eric Stein és az ő munkásságára építő Joseph H. H. Weiler, akik paradigmává erősítették a szerződések alkotmányjogi olvasatát, és lényegében leválasztottákaz alkotmány fogalmát annak államközpontú felfogásáról. A paradigma ugyanakkor nemtudta átütni a széles nyilvánosság falát, és a Maastrichti Szerződés elfogadását követően újelméleti utak, az alkotmányjogi paradigma újradefiniálási próbálkozásai, illetve az uniósjogrend minőségére vonatkozó új narratívák jelentek meg az integrációval foglalkozó tudományterületeken. A tanulmány célja – a koppenhágai egyetem IMAGINE ERC kutatásáratámaszkodva – bemutatni, hogy az uniós jogot oly erősen meghatározó alkotmányjogi paradigma hogyan emelkedett fel a Maastrichti Szerződést megelőzően, illetve annak milyenalternatív narratívái láttak napvilágot egyes mértékadónak tekinthető szerzők részéről.

Actions (login required)

Edit Item