A gazdasági teljesítmény és energiagazdálkodás : áttekintés az EU tagállamaiban

Erőss, Viktória and Dobos, Imre and Pálvölgyi, Tamás (2025) A gazdasági teljesítmény és energiagazdálkodás : áttekintés az EU tagállamaiban. TERÜLETI STATISZTIKA (65(2)). ISSN 0018-7828

Preview

Text ts650201.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Számos tanulmány foglalkozik a gazdasági növekedés, a megújuló energia és az energiafelhasználás kapcsolatának elemzésével, azonban legtöbbjük (például Jia et al. 2023, Rahman et al. 2023, Chica-Olmo et al. 2020, Marinas et al. 2018) azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a megújuló energia a gazdaság növekedését, a bruttó hazai terméket (gross domestic product – GDP). Jelen kutatás kiindulópontja ezzel szemben az a Kuznetshipotézis, miszerint minél fejlettebb egy ország, minél tehetősebb a gazdaság, annál több erőforrást forgat vissza a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében, így a megújuló energiatermelésre, az energiahatékonyabb megoldások alkalmazására valamennyi szektorban és az üvegházhatásúgáz- (ÜHG) kibocsátás csökkentésére. A környezeti Kuznets-görbe (environmental Kuznets curve – EKC) alapján – a releváns változók közötti kapcsolat elemzésén túlmutatva, valamint az elmúlt években az energiaellátás biztonságát érintő körülmények figyelembevételével – a vizsgálat egyúttal az importfüggőségnek a gazdasági fejlettséghez, a megújuló energiatermeléshez és az energiafelhasználáshoz kapcsolódó viszonyát is feltérképezi. A tanulmány az Európai Unió (EU) 27 tagországának GDP, népességszám, energiatermelés/felhasználás/export/import és ÜHGkibocsátás 2022. évi keresztmetszeti adatait elemzi. Míg a közöttük lévő kapcsolatot korrelációszámítással, addig a vizsgálatba vont változók számának csökkentési lehetőségeit főkomponens-elemzéssel tárták fel a szerzők. A vizsgált változók alapján klaszterekbe is sorolták az országokat. Az előzetesen megfogalmazott hipotéziseket a korrelációelemzés részben visszaigazolta, de előfordult a várakozásokkal ellentétes eredmény is. A főkomponens-elemzés alapján a vizsgálatba vont 9 változó 3 főkomponenssel kielégítő mértékben (80,0%) leírható. A klaszterelemzés az EU legtöbb tagországa esetében homogenitást jelez a vizsgált változók alapján, de egyes változók esetében kiugró adatok (outlier) is előfordultak.

Actions (login required)

Edit Item