Nők és férfiak vállalkozási hajlandósága, attitűdjei, vállalkozási aktivitása Magyarországon

Csákné Filep, Judit and Szennay, Áron (2025) Nők és férfiak vállalkozási hajlandósága, attitűdjei, vállalkozási aktivitása Magyarországon. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 337-354. ISBN 9771216656244

Preview

Text 337_354_TRIP_2024_Csakne_Szennay_bcb524b1ae.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A gazdasági fejlődés és növekedés elvárt üteme ma már elképzelhetetlen a nők aktív szerepvállalása nélkül. A nőkkel szembeni elvárások változásával egyre inkább középpontba kerülnek a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek feltérképezésére irányuló kutatások. Ezen kutatások között egyre jelentősebb teret kapnak a vállalkozási hajlandóság, a vállalkozásindítás és a vállalkozások teljesítményével kapcsolatos vizsgálatok. A Világbank által 2006 óta mért Gender Gap Index2 és az European Institute for Gender Equality (EIGE 2024) egyaránt a nők és a férfiak társadalmi sze repe, tevékenysége, teljesítménye közötti különbségeket vizsgáló meghatározó információforrások közé tartoznak. Az indexek lehetővé teszik a nemi egyen lőtlenségek regionális és időbeli változásainak nyomon követését. Az ENSZ közgyűlése által a fenntartható fejlődés elérése érdekében elfogadott keretrendszer, az Agenda 2030, illetve a kapcsolódó Fenntarthatósági fejlődési célok (Susta inable Development Goals, SDGs) között szintén szerepel „a nemek egyenlő ségének megvalósítása, minden nő és lány társadalmi szerepének megerősítése” (UN 2015), ami további lendületet adott a nemek közötti egyenlőtlenségek szélesebb körű feltárásának, illetve az egyenlőség biztosítását szolgáló konkrét cselekvéseknek. A nők vállalkozási aktivitásának támogatása e probléma keze lésének egyik lehetséges – és az OECD Closing the Gender Gap – Act Now című kiadványa által is említett – eszköze lehet (OECD 2012). A nők hazai helyzetére vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) publikál különböző szakstatisztikákból származó, nemek szerinti bontásban adatokat3, lásd többek között a Nők és férfiak Magyarországon című kiadványt (KSH 2019). A szisztematikus adatgyűjtéseken túl egyes kutatóközpontok és kutatók is sokat tesznek a téma folyamatos napirenden tartása érdekében. A nők és férfiak társadalmi-gazdasági helyzetéről a TÁRKI kiadásában 1997 és 2011 között rendszeresen megjelenő Szerepváltozások című tanulmánykötet-sorozat számolt be4. Gregor és Kováts (2018) fókuszcsoportos és nagymintás kérdőíves kutatásuk eredményei alapján készült Nőügyek 2018 című kötetükben szintén átfogó és érzékletes leírást adnak a nők hazai helyzetéről. Munkájuk egyik lé nyeges üzenete, hogy a nők életesélyeit negatívan befolyásoló tényezők többsége a munka és a gondoskodás közti feszültség köré szerveződik.

Actions (login required)

Edit Item