A magyar gazdaság az Európai Unióban : Felzárkózás, útvesztés, különút az Unió peremén

Gulácsi, Gábor and Kerényi, Ádám (2025) A magyar gazdaság az Európai Unióban : Felzárkózás, útvesztés, különút az Unió peremén. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 21-43. ISBN 9771216656244

Preview

Text 021_043_TRIP_2024_Gulacsi_Kerenyi_202d4a5d5f.pdf - Published Version Download (4MB) | Preview

Abstract

Magyarország az Európai Unió keleti kibővítésének első hullámában, 2004-ben csatlakozott az Unióhoz. Az uniós csatlakozás kilátása már az 1990-es évek második felében is elősegítette, hogy a magyar gazdaság gyorsan talpra álljon a mély transzformációs válságból, az uniós tagság ideje alatt pedig Magyarország gazdasági fejlettsége számottevően közeledett az Unió fejlettebb tagállamaiéhoz. Ugyanakkor a tagállami fejlettséget összehasonlító két alapvető uniós mérce szerint a magyar felzárkózási eredmények elmaradnak az Európai Unióhoz 2004 től csatlakozott közép- és kelet-európai államok (továbbiakban: EU11-országok) többsége által elért teljesítményektől, mert e kiemelt teljesítménymutatók alapján jó néhány tagállam nemcsak utolérte, hanem meg is előzte Magyarországot. Írásunkban először nemzetközi összehasonlító statisztikai elemzéssel bemu tatjuk az EU11-országok Unióhoz való felzárkózásának közös hajtóerőit, vala mint Magyarország pozícióvesztésének alapvető adatait. Ezután kitérünk e felzárkózási folyamat magyarországi sajátosságaira, és végül hipotéziseket fogalmazunk meg az EU11 körén belüli visszaesés országspecifikus magyará zataira1. Ebben a részben az elemzést már a magyar gazdaságra szűkítjük. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen útfüggőségek és hatalomszerzési kihívások játszottak szerepet a 2001–2010 közötti kormányzási útvesztésben, illetve abban, hogy a 2010 utáni magyar berendezkedés (az Orbán-rendszer) különútra terelte és az Unió peremére sodorta az országot.

Actions (login required)

Edit Item