Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában

Kerezsi, Klára (2024) Büntető populizmus vs. büntető nacionalizmus: Kriminálpolitika Kelet-Közép-Európában. MAGYAR RENDÉSZET, 24 (6). pp. 99-128. ISSN 1586-2895

Preview

Text 08_kerezsi_99-128_MR_2024_Kulonszam_Online.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (947kB) | Preview

Abstract

Ez a tanulmány a kelet-közép-európai (KKE) régió országainak kriminálpolitikai fejlődését vizsgálja. Az elemzés kiterjed a kriminálpolitika alakulását jellemző értékekre és megközelítésekre, megvizsgálja, hogy a kelet-közép-európai kormányok milyen politikai és szakpolitikai eszközöket használnak politikai céljaik eléréséhez, valamint rávilágít a régió kriminálpolitikájának jellemző sajátosságaira. Hasonló kezdetek jellemezték ezeket az országokat a szuverén nemzetállam létrehozásában, valamint a kommunizmussal kapcsolatos tapasztalataikban. A piacgazdaságra való átállásuk nagyjából egyszerre ment végbe, és az uniós struktúrákhoz való alkalmazkodás nehézségei is közösek voltak. A posztkommunista országokban hasonlóan meghatározó vonás volt a formális intézményekbe vetett bizalom hiánya. A rendszerváltás során hatalomra került elit hibázott, amikor a térség országaiban a büntető igazságszolgáltatás működését csak az emberi jogok szemszögéből vizsgálta, és nem vette figyelembe a társadalmi változások szociálpszichológiai következményeit. Akkor még nem lehetett előre látni, hogy a populista politikusok „túlkínálata” nemcsak a kelet-közép-európai országokat fogja jellemezni az ezredfordulón. Három évtizeddel az államszocializmus bukása után a populizmus és a nacionalizmus politikai fogalmai, valamint a kriminálpolitikához való kapcsolódása segít tisztázni, mi jellemzi a kelet-közép-európai országok büntető igazságszolgáltatási rendszerét.

Actions (login required)

Edit Item