A foglalkoztatás és a szegénység alakulásának összefüggései az Európai Unió országaiban és Magyarországon

Gábos, András and Tóth, István György (2025) A foglalkoztatás és a szegénység alakulásának összefüggései az Európai Unió országaiban és Magyarországon. In: Társadalmi riport 2024. Társadalmi riport . TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest, pp. 135-156. ISBN 9771216656244

Preview

Text 135_156_TRIP_2024_Gabos_Toth.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A foglalkoztatás növelése és a szegénység csökkentése 2010 óta együttesen szerepel az Európai Unió stratégiai céljai között.1 Az EU 2020 Stratégia, az Európai Unió 2010 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, az intelligens, fenn tartható és befogadó fejlődést ösztönző átfogó terve azt célozta, hogy 2020-ra a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 75%-ra nőjön, a szegénységben vagy társa dalmi kirekesztettségben élők száma pedig 20 millióval csökkenjen a 2008-as értékhez (116 millió) képest. A foglalkoztatási célt az EU vezetői a 2030-ig tartó stratégiai időszakra 78%-ra emelték a portói szociális csúcstalálkozón, míg a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők számának (91 millió, amiből 17,9 millió gyermek) 15 millióval (ideértve 5 millió gyermeket) történő csökkentését irányozták elő 2019-hez képest (European Commision 2021). A 2010–2020-es időszakban sem a foglalkoztatási, sem a szociális cél nem teljesült az EU egészének szintjén. A foglalkoztatási cél csak kevéssel maradt el a kitűzött értéktől (73% a 75%-kal szemben), a szociális cél esetében viszont az elmaradás jelentős volt. Tanulmányunkban országok közötti összehasonlításban vizsgáljuk a foglalkoztatás és a szegénység trendjeinek összefüggését. Első lépésben az EU 2020 Stratégia foglalkoztatási és szociális céljaira vonatkozó trendeket elemezzük a stratégia referencia-időszakában (tehát 2008 és 2020 között) (2. fejezet), majd a két indikátor kölcsönhatásait uniós és tagállami szinten vizsgáljuk 2005 és 2020 közötti adatokon (3. fejezet).2 Írásunkat az elemzés egy magyar szempontú értékelő összefoglalásával (4. fejezet) és összegzéssel (5. fejezet) zárjuk. Elemzésünk az Eurostat adatbázisából származó, elsődlegesen a munkaerő piacra – European Labour Force Survey (EU-LFS) – és a háztartások jövedel meire és életkörülményeire – European Statistics of Income and Living Conditions (EU-SILC) – vonatkozó keresztmetszeti és országonkénti összehasonlító adatokra épül. A szövegben közölt eredmények egyik része a Függelékben, másik része az Online melléklet3 táblázataiban érhető el. Elemzésünkbe a stratégiai időszak nagyobb részét jellemző állapotnak megfelelően az EU28 tagállamait, tehát Horvátországot és az Egyesült Királyságot is bevontuk.

Actions (login required)

Edit Item