Az erdészeti programok mint a sztálinizmus, a globális összefonódások és a helyi hatások csomópontjai, 1945–1956

Balogh, Róbert (2025) Az erdészeti programok mint a sztálinizmus, a globális összefonódások és a helyi hatások csomópontjai, 1945–1956. MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 70 (1). pp. 94-127. ISSN 0864-960X

Preview

Text Multunk20251-esszamBalogh.pdf - Published Version Download (2MB) | Preview

Abstract

A fák és emberek közötti kapcsolat történetére vonatkozó szakirodalom mára igen kiterjedtté vált. Ramachandra Guha ésWilliam Cronon révén a környezettörténeti kutatás első jelentős munkái között több olyat találunk, amely az erdőkhöz valóviszonyban a helyi lakosság és a gyarmatosító hatalom közötti konfliktusról és ennek pusztító környezeti hatásairól szólt.Az erdőtörténet mint kutatási irány a magyar nyelvű szakirodalomban néprajzi munkákban, valamint Imreh István kutatásaiban jelent meg az 1940-es évektől kezdődően. Hamar világossá vált a kutatók számára, hogy a közösségek erdőkbenvaló jelenléte, erdőhasználata tükrözi és alakítja is a társadalmihierarchiákat. A jelenleg elérhető szakirodalom formálásábanfontos szerepet játszott az is, hogy a 2010-es években lendületetvett humán környezettörténeti gondolkodás újra felfedezett egymár a 20. század legelején a korabeli magyar erdészek által istárgyalt kérdést, az egyes fák és az emberi közösségek közöttikapcsolatot. Ezzel egy időben az erdőgazdálkodást történetiperspektívába helyező, így például azt a nacionalizmussal, a tudományos gondolkodás történetével, valamint a magántulajdonra vonatkozó gondolkodás 19. századi változásaival összekapcsoló kutatási eredmények száma is jelentősen nőtt, illetve egyretöbb régiót fedett le.A magyarországi fásítási kampányok, s ezen belül különösenaz 1948-tól induló országfásítási kampány története e három kutatási irány közös halmazában helyezhető el, sőt, az éghajlatrólalkotott tudományos elképzelések történetéhez is közvetlenülkapcsolódik.

Actions (login required)

Edit Item