Nemzetbiztonság v. eljárási garanciák : A döntés indokainak megismerhetősége nemzetbiztonsági okok felmerülésekor = National Security vs. Procedural Guarantees : Understanding the Motifs of Authority Decisions When National Security Reasons Arise

Csatlós, Erzsébet (2025) Nemzetbiztonság v. eljárási garanciák : A döntés indokainak megismerhetősége nemzetbiztonsági okok felmerülésekor = National Security vs. Procedural Guarantees : Understanding the Motifs of Authority Decisions When National Security Reasons Arise. NEMZETBIZTONSÁGI SZEMLE (ONLINE), 13 (1). pp. 15-37. ISSN 2064-3756

Preview

Text Nemzetbiztonsagv.eljarasigaranciak.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (346kB) | Preview

Abstract

A titkosszolgálatok tevékenységük specifikumából adódóan minősített adatokat kezelnek, amelyek elérhetőségét korlátozzák a nemzetbiztonság érdekére hivatkozva. Az idegenrendészeti hatóságok és titkosszolgálatok között ugyanakkor olyan együtt döntési kapcsolat van, amely az ügy érdemére kiható, és az egyén számára az indokolt hatósági döntéshez való jog sérelméhez vezet az, ha nem fér hozzá a rá vonatkozó döntés alapjául szolgáló iratokhoz. Ebből eredően az őt megillető jogorvoslat gyakorolhatósága a minősített információkhoz való hozzáférés nehézségével egyenes arányban csökken, sőt, sokszor ellehetetlenül, mindezzel együtt pedig az eljárás tisztességes volta kérdőjeleződik meg, amely a jogállami alapértékeket erodálja. Egymásnak feszül tehát két alapérték: a nemzetbiztonság és az eljárási garanciarendszer, a kérdés, hogy melyik és mennyiben kerekedhet a másik fölé. Ennek kapcsán a magyar joggyakorlat a közelmúltban ennek kapcsán éles kritikát kapott, amikor az Európai Bíróság a GM-ügyben kijelentette, hogy az eljárásoknak a nemzetbiztonságot is szem előtt kell tartaniuk, de hangsúlyozta a hatékony jogorvoslathoz való jogot és az indokolási kötelezettséget. A minősített adatokat tartalmazó iratok megtekintése, a döntésekkel szembeni jogorvoslati rendszer olyan bonyolult, egymástól teljesen független és nem kapcsolódó eljárások halmazát jelenti, amelynek végső soron a kimenete az, hogy az eljárás alapjául szolgáló tények – amelyek megismerhetősége is kifejezetten nehézkes – nem tehetők a jogorvoslati eljárás során vitássá. | Due to the nature of their activities, secret services handle classified data, the availability of which is limited in the interest of national security. At the same time, there is a collaborative decision-making relationship between immigration authorities and secret services. This relationship affects the merits of cases, and for individuals, the right to a reasoned official decision is violated if they do not have access to the documents on which the decision is based. Consequently, the ability to exercise legal remedies to which individuals are entitled diminishes in direct proportion to the difficulty of accessing classified information, often becoming irreversibly compromised. Two core values are in tension with each other: national security and the procedural guarantee system. The question is which one can prevail over the other and to what extent. Recently, Hungarian jurisprudence received sharp criticism in this regard. The European Court of Justice, in the GM case, stated that procedures must take national security into account but emphasized the right to an effective remedy and the obligation to provide reasons. When it comes to viewing documents containing classified data, the system of legal redress against decisions involves a set of complicated, independent, and often unrelated procedures. The final outcome is that the facts on which the procedure is based – which are particularly difficult to ascertain – cannot be effectively challenged.

Actions (login required)

Edit Item