A kupolák tisztelete : Az egykupolás dzsámik eredete és térhódítása az oszmán építészetben I.

Rabb, Péter (2025) A kupolák tisztelete : Az egykupolás dzsámik eredete és térhódítása az oszmán építészetben I. ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY, 53 (1-2). pp. 105-147. ISSN 0013-9661

Preview

Text article-p105.pdf Download (17MB) | Preview

Abstract

Az oszmán építészet a turisták számára egyet jelent a Kék mecsettel, a szakemberek többsége számára pedig a bizánci építészet, különösen pedig a Hagia Sophia másolásával. Igaz, Bizánc és Konstantinápoly, amely akkor szinte egyet jelentett a művelt világgal, vonzotta és inspirálta is a szomszédságában államot alapító oszmánokat. De volt ezzel így más is, akár tanulmányunk tekintetében szűkebb értelemben a kupolák esetében is. A Földközi-tenger keleti medencéje és a mai Közel-Kelet évezredes hagyományokkal bír a boltozatok és kupolák alkalmazása terén. Különösen igaz ez Iránra, ahol az egyéb építőanyagok híján rákényszerültek ezekneknek a szerkezeteknek az alkalmazására és továbbfejlesztésére is. Ez a Szeldzsuk Birodalomban olvadt össze a nomád törökség kupolatisztelő hagyományaival, és ez az ötvözet termékenyítette meg az oszmán építészetet, amelyet természetesen színesített a bizánci, sőt az itáliai reneszánsz építészet is. Az oszmán szakrális építészet legjellegzetesebb produktuma az egykupolás dzsámi, mely szeldzsuk alapokból fejlődött ki, de már a 14. század első harmadától oszmán alkotásnak tekinthető. Akár önálló épületként, akár összetettebb tér uralkodó elemeként alkalmazzák, az egykupolás dzsámi lesz az oszmán legmeghatározóbb építészeti eleme. Ennek kialakulásával és fejlődésével foglalkozik a jelen tanulmány, mely két részletben olvasható. A második részt a következő számunkban közöljük.

Actions (login required)

Edit Item