A reálgazdaság finanszírozása a közép- és kelet-európai országokban a koronavírusjárvány alatt és után = Financing the real economy in the Central and Eastern European countries in the Covid and post-Covid period

Bethlendi, András (2025) A reálgazdaság finanszírozása a közép- és kelet-európai országokban a koronavírusjárvány alatt és után = Financing the real economy in the Central and Eastern European countries in the Covid and post-Covid period. KÜLGAZDASÁG, 69 (3-4). pp. 125-158. ISSN 0324-4202

Preview

Text 11_Bethlendi_jav_b32fc90e00.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tanulmány a koronavírus-járvány alatt és az azt követő időszakban vizsgálta tizenegy közép- és kelet-európai országban, hogy sérült-e a reálgazdaság finanszírozása,azaz a belföldi hitelezési folyamatok mennyire támogatták a gazdaság sokkból valókilábalását. A meghatározó bankszektorra szűkítve a vizsgálatot, 2023-ban a reálgazdaság relatív finanszírozása hat közép- és kelet-európai országban jelentősencsökkent, a kilábalás hitelezés nélkül ment végbe. Strukturális változások hiányában egy újabb jövőbeli negatív sokk esetén újra kialakulhat ez a jelenség. Az eredmények szerint a közép- és kelet-európai országok jelentős részében a bankszektorrezilienciája a fejlett országokhoz képest gyengébb. A fiskális és a monetáris politikaaz országok többségében egy irányba mozgott. A három vizsgált makroprudenciálisindikátor (tőke, jövedelmezőség és portfólióminőség) már nagyobb keresztmetszetiváltozékonyságot mutatott. A banki hitelportfólió minőségének alakulása és a hitelezés egymást erősítő tényezők. A prudenciális és felügyeleti követelmények enyhítésenem mutatott egyértelmű kapcsolatot a hitelezéssel. Ugyanakkor a fizetési moratórium esetében a várt kapcsolat jelentkezett. A moratórium a rövid távú sokkokkezelésére alkalmas eszköz, hosszabb távú alkalmazása gyengítheti a hitelezési folyamatokat. | In the Covid and post-Covid period, the study examined eleven CEE countries to see whether the financing of the real economy was damaged, and to what extent did domestic lending processes support the economy’s recovery from the shock. Narrowing the analysis to the dominant banking sector in the CEE region, the relative financing of the real economy in six CEE countries has significantly decreased by 2023, and a creditless recovery has occurred. In the absence of structural changes, this phenomenon may re-emerge in the event of another future negative shock. The results show that in a significant part of the CEE countries, the resilience of the banking sector is weaker than in developed countries. Fiscal and monetary policy in the majority of countries have been basically moving in the same direction. The three macroprudential indicators examined (capital, profitability, and portfolio quality) already show higher cross-sectional variability. It is demonstrated that the development of bank loan portfolio quality and lending are mutually reinforcing factors. The relief of prudential and supervisory requirements showed no clear connection with lending. However, in the case of the payment moratorium, we got the expected relationship. The moratorium is a suitable tool for short-term shocks, but its longer-term application can weaken lending processes.

Actions (login required)

Edit Item