A szervi áttéttel és más daganatos betegséggel nem rendelkező, korai stádiumú, rosszindulatú béldaganatos betegek körében végzett diagnosztikai vizsgálatok gyakorlata 2012 és 2020 között a hazai közfinanszírozott ellátásban = Diagnostic testing practices of patients with early stage bowel cancer – without organ metastasis and synchronous cancer – between 2012 and 2020 within the publicly funded Hungarian healthcare

Horváth, Zsolt and Dombrádi, Viktor and Surján, György and Sinka, Fruzsina Mária and Surján, Cecília and Belicza, Éva (2025) A szervi áttéttel és más daganatos betegséggel nem rendelkező, korai stádiumú, rosszindulatú béldaganatos betegek körében végzett diagnosztikai vizsgálatok gyakorlata 2012 és 2020 között a hazai közfinanszírozott ellátásban = Diagnostic testing practices of patients with early stage bowel cancer – without organ metastasis and synchronous cancer – between 2012 and 2020 within the publicly funded Hungarian healthcare. ORVOSI HETILAP, 166 (20). pp. 768-782. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p768.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (629kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A béldaganatok korai felismerése és kivizsgálása kulcsfontosságú a betegek túlélési esélyeinek növeléséhez, mivel a diagnosztikai lépések elmaradása, késlekedése rontja a túlélési eredményeket. Célkitűzés: Betegforgalmi adatok elemzése alapján a korai, szervi áttéttel és más daganatos betegséggel nem rendelkező rosszindulatú béldaganatos betegek diagnosztikai lépéssorozatának megismerése, jellemzése. Módszer: Kutatásunkhoz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által a 2010 és 2021 közötti időszakra rendelkezésünkre bocsátott járóbeteg-szakellátási és kórházi igénybevételeket, a társadalombiztosítási azonosító jellel rendelkező lakosság demográfiai, valamint a CT/MR vizsgálatok állományát használtuk. A C17–C19 BNO-kódú vékonybél-, vastagbél- és a C20 BNO-kódú végbéldaganatos betegek körében felmértük az első terápiás beavatkozást megelőző fél évben végzett vizsgálatokat: 1. székletvér; 2. UH és/vagy röntgen; 3. mintavétel, szövettan; 4. CT és/vagy PET/CT; 5. MR. Elemzéseinket a 30–89 éves, 2012 és 2020 között terápiában részesült betegekre terjesztettük ki. A betegek demográfiai jellemzői mellett leíró statisztikai módszerekkel mértük a vizsgálatok végzési arányát, az első és az utolsó vizsgálat között, illetve az utolsó vizsgálat és az első kezelés megkezdése között eltelt időket és mindezek időbeli változását. Eredmények: A szervi áttéttel és más daganatos betegséggel nem rendelkező betegek aránya a C17–C19-es csoportban 2012 és 2019 között 63,2%-ról 68,4%-ra, a C20-as csoportban 59,6%-ról 65,6%-ra javult. A vékonybél-vastagbél csoportban 64,6%-ról 72,3%-ra nőtt a CT-, a végbéltumoros betegek körében 9%-ról 33,5%-ra nőtt az MR-vizsgálatban részesültek aránya. Az időszakban mérsékelten, 8 százalékponttal csökkent az utolsó diagnosztikai vizsgálattól 14 napon belül kezelést kapó betegek aránya. A kezelt betegek 6%-ában nem volt megelőző, dokumentált diagnosztikai vizsgálat. Megbeszélés: Az elemzési időszakban további javulást észleltünk a nemzetközi irányelveknek megfelelő képalkotó vizsgálati gyakorlat tekintetében. Bár a páciensek több mint fele az utolsó diagnosztikus lépéstől számított 14 napon belül ellátásban részesült, a többségében 2–4 lépésből álló betegút megfelelő támogatással és koordinációval időben tovább rövidíthető. Következtetés: A betegforgalmi adatokból klinikai szempontból releváns eredmények generálhatók, amelyeket a szakterületen érintettek, az egészségpolitika és az ellátásszervezés résztvevői is hasznosíthatnak. Javasolt a kódolási gyakorlat fejlesztése, a hazai szakmai irányelv elkészítése, a diagnosztikai lépesek késéseinek oki vizsgálata és kezelése. | Introduction: Early detection and investigation of bowel cancers is crucial in order to increase the patients’ chances of survival, as failure and delay in diagnostic steps worsen survival results. Objective: To understand and characterize the diagnostic process of patients with early malignant bowel cancers, those having no organ metastasis and synchronous cancer, based on the analysis of patient visit data. Method: For our research, we used data of the outpatient care and hospital utilization provided by the National Health Insurance Fund for the period 2010–2021, of the demographics of the population with a social security identification number, and of the CT/MR examinations. Among the patients with ICD C17–C19 coded small, large bowel and ICD C20 coded rectal cancer, we assessed the examinations required to establish the diagnosis in the six months prior to the first therapeutic intervention: 1. faecal blood test; 2. ultrasound and/or X-ray; 3. biopsy, histology; 4. CT and/or PET/CT; 5. MR. In our analysis, we included patients with early-stage bowel cancer aged 30–89 years who were treated between 2012 and 2020. In addition to the demographic characteristics of the patients, descriptive statistical methods were used to measure the rate of examinations, the time elapsed between the first and last examination, the time between the last examination and the start of the first treatment, and the change over time. Results: Between 2012 and 2019, the proportion of patients without organ metastases and synchronous cancer improved from 63.2% to 68.4% in the C17–C19 group, and from 59.6% to 65.6% in the C20 group. In the small intestine-colon group, CT increased from 64.6% to 72.3%, and among rectal cancer patients, the proportion of those receiving MR examination increased from 9% to 33.5%. During the period, the proportion of patients receiving treatment within 14 days of the last diagnostic examination decreased moderately, by 8 percentage points. 6% of the treated patients had no previous documented diagnostic tests. Discussion: During the analysis period, we observed further improvements in imaging practice in line with international guidelines. Although more than half of the patients received care within 14 days of the last diagnostic step, the patient care pathway, which mostly consists of 2–4 steps, can be further shortened with appropriate support and coordination. Conclusion: Clinically relevant results can be generated from the patient visit data, which can be used by those involved in the field as well as in health policy and care management. The improvement of coding practices, the creation of domestic clinical guidelines, and the investigation and management of delays in the diagnostic steps are recommended.

Actions (login required)

Edit Item