Munkahelyi stressz és kiégés az idősellátásban: a középkorú dolgozók mentális állapotának elemzése = Workplace stress and burnout in elderly care: examining the mental health of middle-aged workers

Németh, Zsanett and Deák, Petra and Makai, Alexandra and Hock, Márta (2025) Munkahelyi stressz és kiégés az idősellátásban: a középkorú dolgozók mentális állapotának elemzése = Workplace stress and burnout in elderly care: examining the mental health of middle-aged workers. ORVOSI HETILAP, 166 (22). pp. 847-855. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p847.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (583kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A kiégés mentális, érzelmi és fizikai problémák összessége, amely a tartós stressz és érzelmi túlterheltség hatására alakulhat ki. Az emberekkel foglalkozó szakemberek, így az idősellátásban dolgozók is fokozottan veszélyez- tetettek a kiégés szempontjából. Bár egyre több kutatás foglalkozik a témával, az idősellátásban dolgozók munkahelyi erőfeszítés és jutalom közötti egyensúlyhiányának és a kiégés kapcsolatának kutatása még viszonylag kevéssé ismert terület az idősellátás területén. Célkitűzés: Feltárni a demográfiai, a munkahellyel kapcsolatos változók és a munkahelyi stressz (erőfeszítés, jutalom, túlvállalás) összefüggéseit a dolgozók kiégésével (érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, személyes teljesítmény). Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk online kérdőíves módszerrel, a hazai idősotthonokban dolgozó 40–65 évesek (n = 227) részvételével. A munkahelyi stressz mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlyta- lanság kérdőívet, a kiégés vizsgálatára pedig a Maslach-féle Kiégés Leltár – Humán Szféra kérdőívet használtuk. Leíró statisztikai teszteket, Kruskal–Wallis-féle egy szempontos ANOVA-tesztet és Spearman-féle rangkorrelációt alkalmaz- tunk. Eredmények: A férfiak szignifikánsan nagyobb deperszonalizációt tapasztaltak (H(1) = 5,612; p = 0,018). A szakmá- ban eltöltött évek száma pozitív összefüggést mutatott a deperszonalizációval (rs = 0,155, p = 0,019), a munkahelyen eltöltött évek számának növekedésével nőtt az érzelmi kimerülés (rs = 0,145, p = 0,029) és a deperszonalizáció (rs = 0,206, p = 0,002). Nagyobb érzelmi kimerülés esetén szignifikánsan több erőfeszítésről (rs = 0,489, p<0,001), túlvállalásról (rs = 0,434, p<0,001) és az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanságáról (rs = 0,515, p<0,001) számoltak be, szignifikánsan kisebb mértékű jutalmazást érzékeltek (rs = –0,336, p<0,001). Nagyobb érzelmi eltávolodás esetén szignifikánsan több erőfeszítést (rs = 0,305, p<0,001), túlvállalást (rs = 0,147, p<0,027) és az erőfeszítés-jutalom egyensúlyhiányát tapasztalták (rs = 0,343, p<0,001), míg a jutalmazás érzése szignifikánsan kisebb mértékű volt (rs = –0,306, p<0,001). Következtetés: A kutatás eredményei alapján a munkahelyi stressz kezelése alapvető az idősotthonokban dolgozók kiégésének megelőzésében, mivel az növelheti a szorongás, a depresszió és a pszichoszomatikus tünetek kockázatát. Az egyéni prevenció érdekében fontos lehet stresszkezelési technikák elsajátítása, a munka-magánélet egyensúlya és szakmai támogatás igénybevétele. | Introduction: Burnout is a combination of mental, emotional, and physical issues resulting from prolonged stress and emotional overload. Professionals working with people – including those in elderly care – are particularly vulnerable to the risk of burnout. While research is growing, the link between effort-reward imbalance and burnout in elderly care workers remains underexplored. Objective: To explore how demographic and work-related variables as well as workplace stress factors (effort, reward, overcommitment) are associated with employee burnout (emotional exhaustion, depersonalization, and personal ac- complishment). Method: We conducted a quantitative cross-sectional study using an online questionnaire with 227 participants (aged 40–65) working in the domestic elderly care sector. The Effort-Reward Imbalance instrument was used to measure workplace stress, while the Maslach Burnout Inventory was employed to assess burnout. Descriptive statistical tests, Kruskal-Wallis one-way ANOVA test and Spearman’s correlation were applied. Results: Men experienced significantly higher depersonalization H(1) = 5.612; p = 0.018). The number of years spent in the profession showed a positive significant correlation with depersonalization (rs = 0.155, p = 0.019). With an increase in years spent in the workplace, emotional exhaustion (rs = 0.145, p = 0.029) and depersonalization (rs = 0.206, p = 0.002) also increased. Higher emotional exhaustion was associated with significantly greater effort (rs = 0.489, p<0.001), overcommitment (rs = 0.434, p<0.001), and effort-reward imbalance (rs = 0.515, p<0.001) as well as significantly lower perceived rewards (rs = –0.336, p<0.001). Greater emotional exhaustion was linked to significantly higher effort (rs = 0.305, p<0.001), overcommitment (rs = 0.147, p = 0.027) and effort-reward imbal- ance (rs = 0.343, p<0.001), while the reward was significantly lower (rs = –0.306, p<0.001). Conclusion: Based on the research findings, managing workplace stress is essential for preventing burnout among elderly care workers, as it can increase the risk of anxiety, depression, and psychosomatic symptoms. For individual prevention, it may be important to learn stress management techniques, maintain a work-life balance, set boundaries, and seek professional support.

Actions (login required)

Edit Item