Háztartási szintetikus mosószerek és a környezetkímélő mosószappan hatása a búza csírázására, növekedésére és fiziológiai tulajdonságaira = Effects of household synthetic detergents and environmentally friendly laundry soap on germination, growth and physiological properties of wheat

Horváthné Dani, Brigitta Roxána and Skribanek, Anna (2025) Háztartási szintetikus mosószerek és a környezetkímélő mosószappan hatása a búza csírázására, növekedésére és fiziológiai tulajdonságaira = Effects of household synthetic detergents and environmentally friendly laundry soap on germination, growth and physiological properties of wheat. BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK, 112 (1). pp. 19-40. ISSN 0006-8144

Preview	Text 02HorvathneDaniSkribanek.pdf - Published Version Download (354kB) | Preview
Preview	Text (Elektronikus melléklet) 02HorvathneDaniSkribanekEM.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

A tisztítószerek növekvő, széles körű használata jelentős környezetszennyező forrás. A környezettudatos magatartásra törekvés a háztartásokban is egyre gyakrabban jelenik meg, melynek egyik lehetősége a környezetkímélő mosószerek alkalmazása. Ebben a munkában összehasonlítottuk a kereskedelmi forgalomban kapható szintetikus mosószerek és a mosószappanból készített mosóoldat búzára (Triticum aestivum L.) gyakorolt ökotoxikus hatását. A vizsgálatokba három nem környezetbarát (A, B és C) és egy környezetbarát szintetikus folyékony mosószert vontunk be, és hasonlítottunk össze mosószappanból készített mosóoldat hatásával. A mosószeroldatok adagolási útmutató szerinti, illetve annál töményebb koncentrációiban vizsgáltuk a búza csírázására, a csíranövények tömegére, a hajtás és gyökér növekedésére, a levél karotinoid- és klorofilltartalmára, fotoszintézisére és peroxidáz enzimaktivitására gyakorolt hatását. A mosószappanoldat a csírázást nagy töménységben (400 ml l–1) sem csökkentette, míg a szintetikus mosószerek már 100 ml l–1-es oldatban is gátolták, 400 ml l–1 koncentrációban pedig teljesen megakadályozták azt. A csíranövények tömegének változása a kezelések hatására hasonló mintázat szerint mutatta ki a mosószerféleségek toxicitását. Már a gyártók javasolta alacsony (2,5–5 ml l–1) koncentrációban is csökkent a példányok tömege, kivéve a környezetbarát mosószerben és a mosószappanoldatban nevelt csíranövényekét. A nem környezetbarát szintetikus mosószerek 2,5 ml l–1 koncentrációja 33–53%-kal csökkentette a hajtások és 84–92%-kal a gyökerek hosszát, a környezetbarát mosószer 100 ml l–1 koncentrációtól fejtett ki intenzív gátló hatást. A mosószappanoldatnak nem volt ilyen erős hatása, még 100–400 ml l–1 töménységű oldatában is csak 34–38%-kal csökkent a hajtások és 81–87%-kal a gyökerek hossza. A növekedésgátlás minden mosószer esetében erőteljesebben érintette a gyökereket, mint a hajtásokat. A fotoszintetikus pigmentek (kl-a, kl-b, karotinoidok) koncentrációja az A, B és C szintetikus mosószerek hatására már kis (2,5 ml l–1) koncentrációnál is csökkent, a B mosószer esetében 5 ml l–1 koncentrációban már nem is volt mérésre alkalmas életben maradt növény. A környezetbarát szintetikus mosószernél a pigmenttartalom csökkenés csak 100 ml l–1 koncentrációnál jelentkezett. A fotoszintetikus elektrontranszport hatékonyságát tükröző II. fotorendszer maximális kvantumhozama (Fv/Fm) csak kis mértékben változott a kezelések hatására, így alacsony értékű indikátornak bizonyult. Az oxidatív stressz következtében fellépő peroxidáz enzimaktivitás növekedés a nem környezetbarát szintetikus mosószereknél a növekvő alacsony mosószer-koncentrációknál jól kimutatható volt. A környezetbarát mosószer esetében a peroxidáz-aktivitás alacsony szintű és változatlan maradt, a mosószappan oldataiban magas (100–400 ml l–1) oldatkoncentrációig a kétszeresére emelkedett. A mosószerek okozta stressz jellemzésére a csírázás, a gyökérnövekedés, a pigmenttartalom és a peroxidáz-aktivitás bizonyult alkalmas mutatónak.A javasolt adagolási koncentrációban alkalmazva, a mosószappanoldat és a környezetbarát szintetikus mosószer nem korlátozta jelentősen a búza csírázását, növekedését és fiziológiai tulajdonságait, míg a nem környezetbarát szintetikus mosószerek gátló hatást fejtettek ki. Vizsgálataink szerint a mosószappanoldat és a vizsgált környezetbarát mosószer – annak ellenére, hogy az utóbbi szintetikus felületaktív anyagokat is tartalmaz – a szürkevízbe kerülve csekély környezeti kockázattal járhat. | Th e increasing and widespread use of cleaning substances is a major source of environmental pollution. Th e pursuit of environmentally responsible behaviour is getting increasingly important in households as well. One way to do this is to use environmentally friendly detergents. In this study, we compared the ecotoxicity of commercially available synthetic laundry detergents and a washing solution made from laundry soap on wheat (Triticum aestivum L.). Th ree not environmentally friendly (A, B and C) and one eco-friendly synthetic liquid laundry detergents were included in the tests and compared with the effect of a washing solution made from traditional laundry soap. Th e eff ects of detergents on wheat germination, seedling weight, shoot and root growth, leaf carotenoid and chlorophyll content, photosynthesis, and peroxidase enzyme activity were investigated in the manufacturer’s recommended and higher concentrations. Th e laundry soap solution did not reduce germination even in the highest concentration (400 ml l–1), while synthetic detergents inhibited it even in 100 ml l–1 solution, and completely prevented it in a concentration of 400 ml l–1. Th e changes in the weight of seedlings due to the treatments showed a similar pattern of toxicity for the diff erent detergents. Th e weight of individual seedlings decreased even at a low detergent concentration recommended by the manufacturers (2.5–5 ml l–1), except for the environmentally friendly detergent and the laundry soap solution. For the not environmentally friendly synthetic detergents, the concentration of 2.5 ml l–1 reduced the length of shoots by 33–53% and that of roots by 84–92%, while for the eco-friendly detergent, an intense inhibitory eff ect appeared from 100 ml l–1. Th e laundry soap solution did not have such eff ect; even in a solution of 100–400 ml l–1 concentration, the length of the shoots was reduced by only 34–38% and the length of the roots by 81–87%. For every detergent, growth inhibition was stronger in the roots than in the shoots. Th e concentration of photosynthetic pigments (chl-a, chl-b, carotenoids) decreased under the infl uence of synthetic detergents A, B and C even at low concentrations (2.5 ml l–1), in the 5 ml l–1 treatment of detergent B there were no surviving plants suitable for measurement. For the ecofriendly synthetic detergent, photosynthetic pigment contents declined only at 100 ml l–1 concentration. Th e maximum quantum yield (Fv /Fm) of photosystem II proved to be a weak indicator in this study as it responded moderately to treatments. Increasing oxidative stress indicated by the increase in peroxidase activity was obvious for the not environmentally friendly synthetic detergents with increasing low detergent concentrations. For the eco-friendly detergent, peroxidase activity did not change, while for the solutions made from laundry soap, it gradually doubled as high (100–400 ml l–1) concentration was reached. Based on our results, seed germination, root growth, pigment content and peroxidase activity are the most appropriate plant traits for the detection of stress caused by detergents. When used in the recommended dosage concentration, the laundry soap solution and the eco-friendly synthetic laundry detergent did not have signifi - cant inhibitory eff ects on wheat germination, growth and physiological properties while inhibition occurred with the not environmentally friendly synthetic detergents. Our study shows that the laundry soap solution and the tested eco-friendly detergent – even though the latter also contains synthetic surfactants – may pose a low environmental risk if they get into greywater.

Actions (login required)

Edit Item