Diabeteses perifériás artériás érbetegek morbiditási és mortalitási mutatói egy családorvosi praxisban = Morbidity and mortality indicators of diabetic peripheral artery vascular patients in a general practice

Galvács, Henrietta and Mongel, Istvánné and Dózsa, Katalin Mária (2025) Diabeteses perifériás artériás érbetegek morbiditási és mortalitási mutatói egy családorvosi praxisban = Morbidity and mortality indicators of diabetic peripheral artery vascular patients in a general practice. ORVOSI HETILAP, 166 (23). pp. 913-920. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p913.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (645kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A diabetes mellitus napjaink egyik legkomolyabb népegészségügyi problémája. Célszervi szövődményei közül kiemelendők a cardiovascularis megbetegedések. Ezek közül is az egyik legnagyobb jelentőségű az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség. Célkitűzés: A kutatás célja az alsó végtagi perifériás artériás érbetegség prevalenciájának, kockázati tényezőinek és bekövetkezési kockázatának felmérése volt egy családorvosi praxis prevenciós rendelésén megjelent, szénhidrátanyag- csere-zavarban szenvedő betegeken, a nem diabeteses betegek eredményeivel összehasonlítva. Módszer: A 2021. 06. 01. és 2024. 05. 31. közötti időszakban a prevenciós rendelésen megjelent páciensek antropo- metriai adatait, társbetegségeit, valamint Doppler-index-eredményeit értékeltük a háziorvosi szoftver segítségével, összehasonlítva a diabeteses, illetve nem diabeteses betegek tekintetében. Eredmények: A vizsgált időszakban 522 ellátási esemény valósult meg, 434 páciens bevonásával. A diabeteses, illetve nem diabeteses betegek haskörfogat- (p<0,001), és BMI-értékei (p<0,001) között szignifikáns különbség igazoló- dott. A cardiovascularis megbetegedések szintén szignifikánsan gyakrabban fordultak elő (p<0,001) diabetesben. A perifériás artériás érbetegség kialakulására a férfinem (p = 0,041) mellett a dohányzás (p = 0,034), a diabetestartam (p = 0,018), az éhomi vércukorszint (p = 0,039), a krónikus coronariabetegség (p<0,001), a krónikus veseelégtelen- ség (p = 0,041), a dyslipidaemia (p = 0,021), illetve a már meglévő carotis plakk/stenosis (p = 0,002) igazolt jelentős negatív befolyásoló hatást. A perifériás artériás érbetegség kialakulásának kockázata 45 éves kortól már megnövekszik a diabeteses betegekben, 70 éves életkorra pedig a betegek nagy része feltehetően elhalálozik. Megbeszélés: A perifériás artériás érbetegség, illetve az egyéb ismert cardiovascularis kórképek szignifikánsan gyakrab- ban fordultak elő a diabeteses betegekben. Többségük polyvascularis betegnek tekinthető, az egyéb lokalizációk érintettsége okán (carotisrendszer, illetve coronariák). Az igazolt társbetegségek miatt holisztikus szemlélet szükséges a háziorvosi ellátásukat tekintve, melynek fontos része a koleszterin-célértékek elérése is. Következtetés: Annak érdekében, hogy a prevenció sikeresebb legyen, minél előbb szükséges a feladatátadás jegyében további szakembereket is bevonni a diabeteses betegek családorvosi ellátásába. A krónikus betegségek szűrővizsgála- tában, a betegoktatásban, a célértékre történő gondozásban pedig hatékony segítséget nyújthatnak a kiterjesztett hatáskörű ápolók, így mielőbbi integrálásuk alapvető fontosságú lenne. | Introduction: Diabetes mellitus is one of the most serious public health problems today. Among its target organ complications, cardiovascular diseases stand out. Among these, one of the most significant diseases is lower extrem- ity peripheral artery disease. Objective: The aim of this study was to assess the prevalence, risk factors and risk of lower limb peripheral artery dis- ease in patients with carbohydrate metabolism disorder attending a preventive care office in a general practice, com- pared with non-diabetic patients. Method: Between 01. 06. 2021 and 31. 05. 2024, we evaluated the anthropometric data, comorbidities, and ankle- brachial index results of patients who attended the preventive care office, using the general practice software, compar- ing diabetic and non-diabetic patients. Results: During the examined period, 522 care events took place, involving 423 patients. A significant difference was found between the waist circumference (p<0.001) and BMI values (p<0.001) of diabetic and non-diabetic patients. Cardiovascular diseases also occurred significantly more frequently (p<0.001) in diabetes. In addition to male gender (p = 0.041), smoking (p = 0.034), diabetes duration (p = 0.018), fasting blood glucose level (p = 0.039), chronic coronary artery disease (p<0.001), chronic kidney disease (p = 0.041), dyslipidemia (p = 0.021), and pre-existing carotid plaque/stenosis (p = 0.002) showed significant influencing effects on the development of peripheral artery disease. The risk of developing peripheral artery disease is already increased in diabetic patients from the age of 45 years, and by the age of 70 years, the majority of patients may be dead. Discussion: Lower extremity peripheral artery disease and other known cardiovascular conditions occurred signifi- cantly more frequently in diabetic patients. Most of them can be considered polyvascular patients due to the involve- ment of other localizations (carotid system and coronary arteries). Due to the confirmed comorbidities, a holistic approach is necessary in primary care, an important part of which is achieving cholesterol target levels. Conclusion: In order for prevention to be more successful, it is necessary to involve additional professionals in the primary care of diabetic patients as soon as possible, in the spirit of task delegation. In the screening of chronic dis- eases, patient education, and care to the target value, advanced practice nurses can provide effective assistance, mak- ing their prompt integration fundamentally important.

Actions (login required)

Edit Item