A közigazgatási tradíciók szerepe a ,,különutas" svéd járványkezelésben = The Role of Administrative Traditions in the “Special Way” of Swedish Disease Management

Tóth, Tibor (2025) A közigazgatási tradíciók szerepe a ,,különutas" svéd járványkezelésben = The Role of Administrative Traditions in the “Special Way” of Swedish Disease Management. PRO PUBLICO BONO: MAGYAR KÖZIGAZGATÁS; A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI SZAKMAI FOLYÓIRATA, 13 (1). pp. 203-219. ISSN 2063-9058

Preview

Text 09_toth_203-219_WEB-PPB_2025_1.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (216kB) | Preview

Abstract

A tanulmány a 2020 márciusában világjárványként azonosított koronavírusra adott kormányzati válaszok első szakaszát vizsgálja a releváns szakirodalom, elsődleges szakértői anyagok és adatbázisok alapján. Előfeltevése szerint a skandináv országok által bevezetett modellek rávilágítanak a közigazgatási és szakpolitikai tradíciók, valamint a történeti fejlődés eredményeként kialakult „útvonalfüggőség” meghatározó szerepére a járványkezelés stratégiáinak és intézményi környezetének kiépítése során. Ezt támasztja alá az általános európai gyakorlathoz képest gyakran „különutasnak” nevezett svéd járványkezelés első szakasza, amelynek gyakorlatát a közigazgatási intézmények nagyfokú önállóságára támaszkodva az önkéntesség és a szigorítások közötti egyensúly megteremtésének szándéka jellemezte. A tanulmány következtetése szerint a különböző járványkezelési stratégiák eredményességét számos tényező befolyásolja, ebben kulcsszerepet tölt be az intézményi stabilitás, amely a rugalmas változás és alkalmazkodás képességét is magában foglalja. | The study examines the first phase of government responses to the coronavirus, identified as a pandemic in March 2020, based on the relevant literature as well as primarily expert papers and databases. It relies on the hypothesis that the models adopted by the Nordic countries highlight the crucial role of administrative and policy traditions, as well as the “path dependency” with historical roots in the wake of building strategies and institutions for disease management. This is underlined by the first phase of Swedish disease management, often referred to as “special” in comparison with general European practice, which aimed to keep balance between voluntarism and rigour, relying on the high degree of autonomy of its administrative institutions. The study concludes, that many factors could have an impact on the effectiveness of the different disease management strategies, within which the institutional stability, including the ability to change and adapt, plays a key role.

Actions (login required)

Edit Item