Tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban = Implementation of the Right to Fair Trial in the Enforcement Procedure

Sőre, Zoltán (2025) Tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a végrehajtási eljárásban = Implementation of the Right to Fair Trial in the Enforcement Procedure. HUMÁN INNOVÁCIÓS SZEMLE, 16 (1). pp. 99-117. ISSN 2062-0292

Preview

Text HISZ_2025_1_99-117_Sore.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (9MB) | Preview

Abstract

A tisztességes eljáráshoz való jog egy olyan alapjog, amelyről mindenkinek van elképzelése, azonban magát a tisztességet meghatározni, vagy értelmét megragadni csak körülírva, a teljesség valódi, tényleges igénye nélkül tudjuk. Jogászként, a tisztességes eljárás fogalmi kérdéskörét újabb és újabb meghatározásokkal bővítve már-már az az érzés keríthet mindenkit a hatalmába, hogy e feladat az univerzum határainak keresésével is hasonlóságokat mutathat. Ellenben az arra való törekvés, hogy mindenki tisztességes legyen – bármit is jelentsen a szó – mindenképp méltányolható és figyelemre érdemes, különösen akkor, ha valamely hatalom gyakorlására feljogosított személy eljárása már elkerülhetetlen.Az élet minden aspektusában megjelenik az a közhelynek is számító kifejezés, mely szerint valamihez „jogom van” vagy épp ennek absztrakt formájaként érhet bárkit bírálat a végből, hogy „jogtalannak”, vagy „törvénytelennek” nevezzük azt, – még ha tisztességes is – amely érdekeinkkel ellentétes.A jogtalanság szubjektív érzete egyenes eredője lehet a jogérvényesítés bármely formájának, s ha netán a nekünk tetsző jogérvényesítés kívánt eredménye elmaradna, a második esélyt a jogorvoslat intézménye biztosíthatja.„A jogi szabályozás célja a jól működő társadalom, társadalmi együttélés” (Birher, 2021, 28. o.). E gondolat mentén haladva kívánok rámutatni, hogy gyakran azt hisszük, a jogorvoslat lehet az utolsó menedékünk, ugyanakkor vajmi keveset ér a jogtudomány, ha annak gyakorlói megfeledkeznek arról, hogy mindenki ember. Azaz gyakran tévedhetünk/hibázhatunk is és a jogorvoslat e végből mégsem lehet a legjobb megoldás. Tudjuk, így evidencia, hogy mindenkit megillet a jogorvoslat és azt is tudjuk, vagy pontosabban tudni véljük, hogy mindez alapjog. De mindez valódi tartalommal is társul, vagy csupán formalitás, amely az egyes eljárások törvényességi garanciáját hivatott biztosítani. Jelen tanulmányban a végrehajtási eljárásban a végrehajtó intézkedése ellen benyújtható egyetlen érdemi jogorvoslati formát, a végrehajtási kifogást kívánom bemutatni a tisztességes eljárás tükrében. A tisztességes eljáráshoz való jogot, a jogorvoslati jog gyakorlása során, az Alkotmánybíróság esetjogára, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága 6. cikkében foglalt eljárási követelmények során kifejtettekre tekintettel kívánom vizsgálni. | The right to a fair trial is a fundamental right that everyone has an idea of, but we cannot fully define the concept of fairness or grasp its entire meaning. On the other hand, the desire for everyone to be fair – whatever the word means – is certainly admirable and worthy of respect, especially when the actions of a person authorized to exercise some power are unavoidable. The individual’s feeling of injustice can be a direct result of any form of legal enforcement, and if the desired result of legal enforcement does not occur, the institution of legal remedy can provide a second chance. Obviously, not all legal remedies can necessarily mean that any legal violation can be fully resolved, since legal remedies may serve other interests, even delay the proceedings. The background, subject matter and decision of the legal remedy are the result of human activity, and as such, it has imperfections, so its continuous examination and development may be worthwhile. In this study I present the only substantive form of legal remedy that can be submitted against the juditial officer’s action in the enforcement procedure, the enforcement objection, in the light of fair trial.

Actions (login required)

Edit Item