Dendrochronological study of wooden constructions unearthed from a subalpine peat bog from Maramureș Mts, Romania = Dendrokronológiai vizsgálatok a Máramarosi-havasok (Románia) területén elhelyezkedő szubalpesi tőzeglápból előkerült ácsolt faszerkezeteken

Árvai, Mátyás and Popa, Ionel and Mindrescu, Marcel and Antalfi, Eszter and Fehér, Sándor and Nagy, Balázs and Kern, Zoltán (2025) Dendrochronological study of wooden constructions unearthed from a subalpine peat bog from Maramureș Mts, Romania = Dendrokronológiai vizsgálatok a Máramarosi-havasok (Románia) területén elhelyezkedő szubalpesi tőzeglápból előkerült ácsolt faszerkezeteken. ARCHEOMETRIAI MŰHELY, 22 (2). pp. 162-173. ISSN 1786-271X

Preview

Text AM-2025-2-AM.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Two simple wooden constructions were found in a peat bog, called ‘Vinderel 3’, located in the Maramureș Mts.(Romania). They were constructed from spruce timber and a 67-year-long floating chronology, called MM8, wasdeveloped using the cross-dated tree-ring width series of six samples. An AMS 14C age dates the wood andprovides target intervals for dendrochronological cross-dating to the late-18th century and the mid-17th century.Running statistics with the nearby reference chronologies peaked at 1664 CE, suggesting the possible fellingdate of the timber contributing to MM8. The wooden constructions were likely built soon after the felling date inthe early second half of the 17th century CE. We think that the timbered constructions can be installed at the edgeof the former lake, on the one hand, to protect the lakeshore from trampling, on the other hand, to protect thedrinking livestock from slipping to the swampy peat bog. These wooden constructions, with their inferred likelydate to the mid-17th century CE provided the earliest material evidence for the agropastoral activity in thesubalpine zone of the Maramureș Mts. | Két egyszerű, lucfenyőből készített faszerkezet került elő a Máramarosi-havasokban (Románia) található "Vinderel 3" nevű tőzeglápból. Az évgyűrűszélesség mintázatok szinkronizálásával hat adatsorból egy 69 évet lefedő átlagos évgyűrűszélesség kronológiát (kódjele: MM8) lehetett létrehozni. Egy AMS 14C adat faanyagot a 18. század végére és a 17. század közepére keltezi, és célintervallumokat biztosít a környező területekről rendelkezésre álló luc referencia-kronológiákkal végrehajtott dendrokronológiai keltezéshez. A közeli referencia-kronológiákkal futóablakban számított t-statisztika a csúcsot Kr. u. 1664-ben érte el, ami a faszerkezetekhez kivágott faanyag lehetséges kivágási időpontját sugallja. A faépítményeket valószínűleg nem sokkal a fák kivágása után, a 17. század második felében készíthették. Úgy gondoljuk, hogy az ácsolt faszerkezeteket az egykori tó szélén állíthatták fel, egyrészt a tópart védelmére a taposástól, másrészt annak érdekében, hogy megelőzzék, hogy az ivó állatok a mocsaras tőzeglápba csússzanak. Ezek az ácsolt faszerkezetek, amelyek valószínűsíthetően a Kr. u. 17. század közepére datálhatók, a Máramarosi-havasok szubalpin zónájában folytatott legeltető állattartás legkorábbi tárgyi bizonyítékai.

Actions (login required)

Edit Item