A kajszi (Prunus armeniaca L.) termesztési kockázatainak feltárása Sár-hegyen (Heves vármegye), a fagykárok vizsgálatára alapozva

Füzi, Tamás and Bogdán, Péter (2025) A kajszi (Prunus armeniaca L.) termesztési kockázatainak feltárása Sár-hegyen (Heves vármegye), a fagykárok vizsgálatára alapozva. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS, 66 (1). pp. 54-68. ISSN 1416-647X

Preview

Text ActAgrOvar_Vol.66.1_4_Fuzi-Bogdan.pdf Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (941kB) | Preview

Abstract

Az éghajlatváltozás napjainkra egészen különféle formában és módokon nyilvánul meg, mely jelenségek nem egyszer időjárási szélsőségek, extrémitások és kiszámíthatatlan hirtelenséggel bekövetkező események formájában mutatkoznak meg. A klimatikus rendszer megváltozásának sokféle jele van, és ezek előfordulásai térben és időben is eltérő módokon fejeződhetnek ki. Éppen ezért fontos feladat az éghajlatváltozás nyomait helyi és regionális szinten minél részletesebb formában vizsgálni. Ez alól a heves vármegyei Sár-hegy sem kivétel. Sajátos természetföldrajzi és mikroklimatikus adottságai kiváltképp kedveznek a kajszi (Prunus armeniaca L.) termesztéséhez, mely egyúttal azt is jelenti, hogy a klímaváltozásból fakadó, akár csekély mértékű, kedvezőtlen légköri átalakulások is képesek lehetnek a több évtizedes múltra visszavezethető kajszitermesztés sikerességére kifejteni hatásukat, mely változások többek között a nemzetgazdaság egészére nézve is előnytelen következményekkel bírhat. Arra való tekintettel, hogy a kajszi prosperáló termeszthetőségét leginkább a virágzáskori fagyok kialakulása, azok visszatérése és újbóli (tavaszi) megjelenése, illetve a tavaszi fagyok erőssége befolyásolja, ezért ezen jelenségek és körülmények kialakulásának – elmúlt két évtizedre (2002-2024) vonatkozó – vizsgálatát és azokból származó eredmények bemutatását és részletes feltárását célozza e tanulmány. Eredményeinkből kiderül, hogy az enyhe (Tmin <= -1,5 °C) és közepesen erős (Tmin <= -4,0 °C) tavaszi fagyok megjelenésére a tapasztalható általános felmelegedő tendencia ellenére rendszeresen, a virágzás teljes fenológiai fázisában (február 20. – április 10.) számítani lehetett, míg az erős fagyok (Tmin <= -6,5 °C) előfordulása megritkulni látszik február 3. és március 1. dekádjában, ám visszatérésükre időszakosan március 2. és 3. dekádjában is lehetett számítani. Az év utolsó tavaszi fagyos napjának egyre későbbi (április 2. és 3. dekádja) és egyre alacsonyabb hőmérsékleti érték formájában történő visszatérése volt jellemző a 2002-2024 közötti idősávban, mely az esetek többségében kritikus erősségű (Tmin <= -1,0 °C) fagy formájában jelent meg. Mindezen változások arra engednek következtetni, hogy az ország északi területein a fagyvédelmi készültséget és a fagyvédelmi eljárások alkalmazásának lehetőségét a kajszi ültetvényekben április végéig szükséges megőrizni. Mindezek mellett eredményeink az intenzív tavaszi felmelegedések és lehűlések éven belüli együttes megjelenésére is felhívják a figyelmet, mely erőteljes hőingások (pl. 2018. év) szintén összefüggésbe hozhatók a rendkívüli mértékű termésveszteséggel.

Actions (login required)

Edit Item