„Maradjatok meg ezért a hitben szilárdan és állhatatosan” : A kárpátaljai református közösség megmaradási esélyei és lehetőségei a Szovjetunióhoz történt csatolás után

Szamborovszkyné Nagy, Ibolya (2023) „Maradjatok meg ezért a hitben szilárdan és állhatatosan” : A kárpátaljai református közösség megmaradási esélyei és lehetőségei a Szovjetunióhoz történt csatolás után. BETEKINTŐ, 17 (1). pp. 61-87. ISSN 2732-186X

Preview

Text 2023_01_szamborovszky.pdf - Published Version Download (348kB) | Preview

Abstract

A kárpátaljai református közösséget a 20. század folyamán kétszer szakították ki a magyarországi református anyaegyház szervezeti kötelékéből: először az első világháborút követően, majd a második világháború után. Ezen erőszakolt elszakítottság generálta, hogy 1923-ban a Kárpátok nyugati lábánál maradt több tíz ezer hívet tömörítő egyházközségek kénytelenek voltak létrehozni saját egyházkerületüket, amely aztán húsz év alatt önálló szervezetté fejlődött. Így az öt és fél évnyi kismagyar időszakot követő szovjet bekebelezés majdhogynem ismerős helyzetbe tolta újra az ott ragadt reformátusokat. Az 1944 ősze és 1949 decembere közötti időszak azonban egy háború utáni átmenetet jelentett a Szovjetunióhoz csatolt területen rekedt reformátusok számára, hiszen egyrészről a közösségek a jelzett időszakban nem kaptak engedélyt az új államhatalomtól hivatalos működésükre (illegálisan tevékenykedtek), másrészről az állami hivatalok arra törekedtek, hogy valahogyan besorolják ezt a számukra új felekezetet saját meglévő struktúráikba. Jelen tanulmányban az 1944 októbere és 1948 áprilisa közötti, igen sűrű időszaknak a történéseit vizsgáljuk. Az elemzés elsődleges célja, hogy rávilágítson arra a bonyolult történelmi állapotra, amely 1944 után determinálta a Kárpátalján működő református egyházközségek tevékenységét, valamint hogy feltárja, miként érvényesítette autoritását a szovjet hatalom velük szemben, illetve hogyan gátolta meg a közösség saját belső mechanizmusa alapján történő egyházi vezetőválasztást. Emellett párhuzamosan arra fektettük a hangsúlyt, hogy – túllépve a történelmi kronológia szabta faktokráfiai narratíván – feltárjuk az események belső mechanizmusait, mely más megvilágításba helyezi a korabeli történések szereplőit, cselekedeteik mozgatórugóinak vizsgálatát helyezve a fókuszba. Fenti szempontok alapján kettős módszertani megközelítést alkalmaztunk, mely során elsősorban levéltári források alapján tártuk fel a tárgyalt korszak eseményeit, majd ezek vizsgálatát és értelmezését végeztük el Rogers Brubaker – nemzeti kisebbség, nemzetiesítő állam és anyaország – hármas konfigurációjának elmélete alapján.

Actions (login required)

Edit Item