Mezőgazdaság és foglalkoztatás a klímaváltozás szorításában = Agricultural employment in the grip of climate change

Koós, Bálint and Kovács, Katalin and Váradi, Monika Mária and Hamza, Eszter (2024) Mezőgazdaság és foglalkoztatás a klímaváltozás szorításában = Agricultural employment in the grip of climate change. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 38 (4). pp. 64-92. ISSN 0237-7683

Preview

Text 4_3607.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (4MB) | Preview

Abstract

A magyar mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben dinamikus átalakuláson ment át, amely az ágazat szinte minden jellemzőjét érinti. A folyamat hátterében számos tényező húzódik meg: a globalizálódó árupiacoktól a támogatáspolitikán át a klímaváltozásig. Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az ágazat munkaerőigényére, annak minőségi, mennyiségi és időbeli jellemzőinek alakulására. Míg a klíma változását és a munkaerőhiányt a tudományos kutatások külön vizsgálják, mi arra teszünk kísérletet, hogy összekapcsoljuk őket. A tanulmány első részében a releváns nemzetközi szakirodalom eredményeit mutatjuk be, amelyet Kapcsolt Államigazgatási Paneladatok elemzése követ. A paneladatokon végzett klaszteranalízis alapján országos szinten válik láthatóvá a mezőgazdaság főbb munkavállalói csoportjait érintő átrendeződés (2008–2017). A folyamat szélsőséges polarizációként jellemezhető, a főállású foglalkoztattak mellett az alkalmi munkások csoportja mutatott rendkívüli bővülést, amelyet a határozott idejű (idényjelleggel) foglalkoztatottak számának csökkenése kísért. Az alkalmi munkavállalók köre is élesen elkülönülő csoportokra tagolható: markáns réteget alkotnak a gyakorlatilag egész évben alkalmi munkából élők, valamint azok, akik csupán rövidebb ideig foglalkoztatott, ténylegesen alkalmi munkavállalók, és akik sok tekintetben kiszorították a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat. Ezen munkaerőpiaci folyamatok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mögött meghúzódó okok feltárása érdekében kvalitatív kutatásokat végeztünk kertészeti, illetve szőlészeti ágazatokban dolgozó gazdálkodók körében Magyarország négy, eltérő mezőgazdasági jellemzőket mutató térségében, hogy feltárjuk alkalmazkodási stratégiáikat, a hétköznapok döntéseiből kirajzolódó gazdálkodói adaptációs irányokat, a döntések mögött meghúzódó megfontolásokat, szándékokat és korlátokat. A kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények egyaránt azt jelzik, hogy a hazai gazdálkodók a klímaváltozás jelentette termelési kockázatok növekedésének ellensúlyozására főként technikai, technológiai adaptációval válaszolnak, amely összekapcsolódik a munkaerő megtakarítást jelentő gépesítéssel, emellett megfigyelhető egyfajta törekvés is az „alkalmas”, megbízható munkaerő egész éves, főállású foglalkoztatására. A klímaváltozás munkakörülményekre és munkatermelékenységre gyakorolt hatását a hazai gazdálkodók érzékelik, ám ezzel kapcsolatban egy „nem tudatos alkalmazkodásról” beszélhetünk (amelynek része a munkavégzés eltérő ütemezése, a gépesítés, az eszközök és módszerek fejlesztése, védőital biztosítása, a munkatempó rugalmas megválasztása stb.). Mindeközben érzékelhetően mérséklődik a munkaerőkínálat, feltételezésünk szerint többek között az egyre kedvezőtlenebbé váló munkakörülmények következtében. | Hungarian agriculture has undergone a very dynamic transformation in the last decade and a half, affecting almost all aspects of the sector, driven by a number of factors ranging from globalising commodity markets to subsidy policies and climate change. All of these factors have a direct or indirect impact on the sector's labour requirements, their qualitative, quantitative and temporal characteristics. While climate change and labour scarcity are studied separately in academic research, we attempt to link them. In the first part of the paper, we present the results of the relevant international literature, followed by an analysis of linked government panel data. The cluster analysis of panel data reveals a national-level reallocation of the main groups of agricultural workers (2008-2017). The process can be characterised as extreme polarisation, with an extraordinary expansion of the casual labour group alongside full-time employment, accompanied by a decline in the number of temporary (seasonal) workers. The casual labour force is also sharply divided into distinct groups, with a distinctive stratum consisting of those who work virtually all year round on a casual basis and those who are genuinely casual workers for shorter periods only, who in many respects have displaced those on fixed-term contracts. To explore this labour market process and the drivers behind adaptation to climate change, qualitative research was conducted among farmers running horticultural or viticultural farms in four regions of Hungary with different agricultural characteristics to explore adaptation strategies, typical farmer adaptation pathways emerging from everyday decisions, and the considerations, intentions and constraints behind these decisions. Both qualitative and quantitative research findings indicate that domestic farmers have responded to the increase in production risks posed by climate change mainly through technical and technological adaptation, linked to labour-saving mechanisation and a tendency to employ reliable labour force on a full-time, year-round basis. The impact of climate change on working conditions and labour productivity is perceived by domestic farmers, but there is an 'unconscious adaptation' (different working schedules, mechanisation, improvement of tools and methods, protective clothing, flexibility of working pace, etc.).

Actions (login required)

Edit Item