The divergence of paternity leave across EU countries is surprising: a study for 2023 = Meglepő eltérések az apasági szabályozás intézményében az Európai Unió országai között: egy 2023-as tanulmány

Turečková, Kamila and Duda, Danuta and Buryová, Ivona (2025) The divergence of paternity leave across EU countries is surprising: a study for 2023 = Meglepő eltérések az apasági szabályozás intézményében az Európai Unió országai között: egy 2023-as tanulmány. TÉR ÉS TÁRSADALOM, 39 (2). pp. 111-135. ISSN 0237-7683

Preview

Text 6_3636.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (3MB) | Preview

Abstract

Paternity leave is a relatively modern element of parental leave, the form and organization of which depends on the individual preferences of each government and reflects the socio-economic, cultural and political situation in a given country. Although the European Union as a whole represents a unifying element in a number of national economic application issues, significant differences can be identified in thesetting of paternity leave. The description of these disparities is the subject of this paper. The synthesis and analysis of the institute of paternity leave in the 27 EU countries is methodologically a surprisingly difficult topic, which has not yet been treated analogously and can be considered very interesting due to the trend of gender equality in the upbringing of children. The aim of the paper is a descriptive analysis of the legislative anchoring of the institute of paternity leave in the 27 countries of the European Union and the subsequent comparison of the length of paternity leave and the financial amount of the state contribution for 2023. However, research on the legislative data was very difficult. The concept of "paternity leave" is not the same in all the countries examined. It was necessary to look for and verify similar social benefits that were identical to the institute of paternity leave. The language barrier was also related to this problem. Nevertheless, it was possible to identify the necessary data on paternity leave and to make a subsequent comparison. Discussion on the topic is difficult due to the reviewnature of the article. As already mentioned, a study of this kind has not yet been published. So far, the studies published on the topic of paternity leave have related to psychosocial factors and the importance of the father's participation in the care and strengthening of emotional ties after birth and in the subsequent period. In the theoretical part of the paper, the authors also present the opinions of foreign authors who deal with the importance of the father's presence in postnatal care and thus emphasize its quantitative and qualitative importance in subsequent upbringing. The use of paternity leave in the EU countries is also depending on the amount of the state support, which varies. This is one of the major obstacles to taking paternity leave. The results of the survey showed that some countries (e.g. Spain) support the institute of paternity leave much more and the paternity leave allowance financially is not reduced from the total salary. The length of paternity leave must also be taken into account, along with the amount of the allowance. A gender-balanced relationship between father and mother in the upbringing and care of a newly born child can be observed in Finland, where the length of maternity and paternity leave is identical. The third position belongs to Bulgaria. The period of paternity leave can be interrupted in all three countries, and the age at which it is mandatory to take paternity leave is also among the more flexible ones. The cross-country comparisons showed a wide dispersion of partial parameters of the paternity system in the individual EU countries, both in the length of paternity leave and in the amount of the contribution that fathers take as part of paternity leave. At the same time, similarities were found in both examined factors, which could be an inspiration for the eventual unification and modification of this social policy instrument throughout the EU. | Az „apasági szabadság” a szülői szabadság viszonylag modern eleme, amelynek formája és szabályozása az egyes kormányok preferenciáitól függ, és tükrözi az adott ország társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai helyzetét. Bár az Európai Unió számos nemzeti gazdasági intézmény esetében egységesítő szerepet tölt be, az apasági szabadság szabályozásában jelentős különbségek figyelhetők meg az EU országok között. E különbségek bemutatása a tanulmány tárgya. Az apasági szabadság intézményének szintézise és elemzése a 27 EU-tagállamban módszertanilag meglepően nehéz témának bizonyult, mivel nagyon eltérő a szabályozása, ami különösen érdekesnek tekinthető a nemek közötti egyenlőség gyermeknevelésben betöltött szerepének erősödő trendje miatt. A tanulmány célja az apasági szabadság intézményének jogszabályi rögzítését leíró elemzése a 27 uniós országban, valamint az apasági szabadság időtartamának és a 2023-as állami támogatás összegének összehasonlítása. A jogi adatok feltárása azonban rendkívül nehéz volt. Az „apasági szabadság” fogalma nem egységes a vizsgált országokban, ezért szükség volt olyan hasonló társadalombiztosítási juttatások keresésére és hitelesítésére, amelyek megfeleltek az apasági szabadság intézményének. Ehhez a problémához kapcsolódott a nyelvi akadály is. Ennek ellenére sikerült az apasági szabadságra vonatkozó szükséges adatokat azonosítani és az összehasonlítást elvégezni. A témáról szóló vita a tanulmány összefoglaló jellege miatt nehézkes. Amint már említettük, ilyen jellegű vizsgálat eddig még nem látott napvilágot. A korábbi tanulmányok az apasági szabadság témájában elsősorban pszichoszociális tényezőkkel, valamint az apa részvételének fontosságával foglalkoztak a születés utáni gondozásban és az érzelmi kötelékek erősítésében. A tanulmány elméleti részében a szerzők külföldi szakértők véleményét is bemutatják, akik az apa szülés utáni jelenlétének jelentőségét vizsgálják, hangsúlyozva annak mennyiségi és minőségi szerepét a gyermeknevelés későbbi szakaszaiban. Az apasági szabadság igénybevétele az EU-országokban nagymértékben függ az állami támogatás összegétől, amely eltérő mértékű. Ez az egyik fő akadálya az apasági szabadság kihasználásának. A felmérés eredményei azt mutatták, hogy egyes országok (pl. Spanyolország) jóval nagyobb mértékben támogatják az apasági szabadság intézményét, és az apasági szabadság idejére járó juttatás nem csökken a teljes fizetéshez képest. Fontos figyelembe venni a szabadság időtartamát is az ellátás összegével együtt. A nemek közötti kiegyensúlyozott szerepvállalás jó példája Finnország, ahol az anyasági és apasági szabadság időtartama megegyezik. A harmadik helyen Bulgária áll. Mindhárom országban megszakítható az apasági szabadság időtartama, és az igénybevétel kötelező életkora is a rugalmasabb szabályozásúak közé tartozik. Az országok közötti összehasonlítás jelentős szórást mutatott az apasági szabadság rendszerének részparamétereiben az egyes EU-országok között – mind az időtartamot, mind az igénybe vehető támogatás összegét illetően. Ugyanakkor hasonlóságok is felfedezhetők voltak a vizsgált tényezőkben, amelyek inspirációt nyújthatnak e társadalompolitikai eszköz egységesítéséhez és módosításához az Európai Unió egészében.

Actions (login required)

Edit Item