Polycystás ovarium szindrómás betegek életminőségét vizsgáló kérdőív magyar nyelvű adaptációja = Hungarian adaptation of a questionnaire assessing the quality of life in patients with polycystic ovary syndrome

Nagy, Vivien and Papp-Zipernovszky, Orsolya (2025) Polycystás ovarium szindrómás betegek életminőségét vizsgáló kérdőív magyar nyelvű adaptációja = Hungarian adaptation of a questionnaire assessing the quality of life in patients with polycystic ovary syndrome. ORVOSI HETILAP, 166 (27). pp. 1060-1069. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1060.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (402kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A polycystás ovarium szindróma a reproduktív korú nők egyik leggyakoribb endokrin zavara, amely számos metabolikus szövődményt, külső megjelenést érintő tünetet és pszichoszociális kihívást hozhat magával. Az életmi- nőséget befolyásoló mechanizmusok pontos megértéséhez elengedhetetlen betegségspecifikus mérőeszközök alkalmazása, amelyek magyar nyelven korlátozottan állnak rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív magyar nyelvű változa- tának adaptációja és pszichometriai jellemzőinek leírása. További célkitűzésünk a polycystás ovarium szindrómával diagnosztizált és az egészséges kontrollcsoport életminősége közötti különbségek vizsgálata. Emellett kíváncsiak voltunk arra, hogy a testtömegindex, a negatív affektivitás és a testképpel kapcsolatos aggodalmak hogyan függenek össze a polycystás ovarium szindrómára specifikus életminőséggel. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2024. áprilistól októberig tartott (n = 854). Demográfiai változók mellett felvételre került a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív, az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőíve, a Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Kérdőív, illetve a Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis megerősítette az eredeti négyfaktoros struktúra meglétét. Az egészséges kontrollcsoport szignifikánsan jobb életminőségről számolt be a fizikai és pszichológiai egészség, a környezet és az általános életminőség alskálákon, a szociális kapcsolatok dimenziót vizsgálva azonban nem mutatkozott eltérés a két csoport között. Komplex mediációs elemzésünk alapján elmondható, hogy a testtömegindex és a negatív affektivitás szignifikáns, negatív hatással van a polycystás ovarium szindrómára specifikus életminőségre, amely hatás részben a testképpel kapcsolatos aggodalmak közvetítő mechanizmusán keresztül érvényesül. Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink alátámasztják a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív eredeti faktorstruktúráját. Az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva a betegséggel élő nők rosszabb életminő- ségről számoltak be több dimenzió mentén, ami összefüggésben áll a nemzetközi szakirodalommal. Mediációs elem- zéseink rávilágítanak a metabolikus és endokrin eltérések, valamint a pszichés tényezők közötti komplex interakciók- ra, hangsúlyozva a betegség multidiszciplináris megközelítésének szükségességét. Következtetés: Eredményeink alapján a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőívet megbízható és valid mérőeszköznek tartjuk. Orv Hetil. 2025; 166(27): 1060–1069. | Introduction: Polycystic ovary syndrome is the most common endocrine disorder among women of reproductive age, affecting metabolic health, appearance and psychosocial well-being. To assess the impact of polycystic ovary syndrome on quality of life, it is essential to use disease-specific measurement tools, which are not widely available in Hungarian. Objective: Our study aimed to adapt the Hungarian version of the Polycystic Ovary Syndrome Quality of Life scale and to evaluate its psychometric properties. We examined the differences in the quality of life between patients with polycystic ovary syndrome and healthy controls. Furthermore, we explored the relationship between body mass index, negative affect, body image concerns and polycystic ovary syndrome-related quality of life. Method: Data were collected online from April to October 2024 (n = 854). In addition to demographic variables, the following questionnaires were administered: Polycystic Ovary Syndrome Quality of Life scale, World Health Organization Quality-of-Life Scale, Body Image Concern Inventory, and Depression, Anxiety and Stress Scale. Results: Confirmatory factor analysis confirmed the original four-factor structure. The healthy control group showed significantly higher scores in physical and psychological health, environment, and overall quality of life. The mediation analysis indicated that BMI and negative affect have a negative impact on polycystic ovary syndrome specific quality of life, which is partially mediated by body image concerns. Discussion: Our findings confirm the four-factor structure of the Polycystic Ovary Syndrome Quality of Life Scale. Women with polycystic ovary syndrome reported lower quality of life across multiple dimensions compared to healthy controls. The mediation analysis highlights the complex interactions between metabolic, endocrine and psychological factors, emphasizing the need for a multidisciplinary approach. Conclusion: Based on our results, the Hungarian version of the Polycystic Ovary Syndrome Quality of Life scale is a reliable and valid tool for assessing disease-specific quality of life. Orv Hetil. 2025; 166(27): 1060-1069.

Actions (login required)

Edit Item