Egyes laboratóriumi paraméterek lehetséges szerepe az emlőtumor sugárkezelése okozta tüdőkárosodás előrejelzésében = The possible role of some laboratory parameters in predicting radiation-induced lung injury after breast cancer treatment

Ungvári, Tamás and Ungváriné Topcsiov, Zsanett and Szabó, Döme and Bassirani, Amir Hossein and Kiss, Balázs and Skrapits, Judit and Dankovics, Zsófia and Olajos, Judit (2025) Egyes laboratóriumi paraméterek lehetséges szerepe az emlőtumor sugárkezelése okozta tüdőkárosodás előrejelzésében = The possible role of some laboratory parameters in predicting radiation-induced lung injury after breast cancer treatment. ORVOSI HETILAP, 166 (29). pp. 1153-1159. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1153.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (417kB) | Preview

Abstract

Bevezetés: Az emlődaganat kezelése során alkalmazott sugárterápia egyik gyakori szövődménye a sugárzás által kiváltott tüdőkárosodás. A perifériás vérkép paramétereinek esetleges prediktív szerepe a sugárzás okozta tüdőkárosodás kialakulásában jelenleg kevéssé ismert. Célkitűzés: Célunk annak vizsgálata volt, hogy a sugárkezelés után kialakuló radiogén tüdőkárosodás összefüggésben áll-e a perifériás vérkép bizonyos paramétereivel. Módszer: Retrospektív vizsgálatot végeztünk 94, I–III. stádiumú emlődaganatos betegnél, akik sugárkezelésen, kemoterápián és/vagy hormonkezelésen estek át. A radiogén tüdőkárosodás diagnózisát képalkotó vizsgálatok (CT, mellkasröntgen) igazolták. A perifériás vér paraméterei közül a fehérvérsejtszámot és annak abszolút eloszlását (lymphocyta, monocyta, neutrophil, eosinophil, basophil granulocyta), a vörösvértestszámot, a hemoglobinszintet, valamint a thrombocytaszámot elemeztük. Vizsgáltuk a neutrophil-lymphocyta arány predikciós szerepét is. Az adatok statisztikai összehasonlítására a Mann–Whitney-féle U-tesztet alkalmaztuk. Eredmények: A 94 betegből 43-nál igazolódott radiogén tüdőkárosodás. A fehérvérsejtszám átlaga szignifikánsan magasabb volt a sugárzás okozta tüdőkárosodással érintett csoportban (8,03 ± 8,07 G/l), mint a negatív csoportban (7,11 ± 6,19 G/l; p = 0,001). A neutrophil granulocyta szám (5,17 ± 4,77 G/l vs. 4,82 ± 5,19 G/l; p = 0,006), valamint a monocytaszám (0,51 ± 0,26 G/l vs. 0,47 ± 0,36 G/l; p<0,001) esetén is statisztikailag kimutatható eltérés volt látható a pozitív és a negatív csoportban. Habár a lymphocytafrakciónál nem találtunk különbséget, a neutrophil-lymphocyta aránynál már lényeges eltérést tapasztaltunk (3,62 ± 3,04 vs. 3,13 ± 3,45; p<0,001). A vörösvértestszám (p = 0,09), a hemoglobinszint (p = 0,166) és a thrombocytaszám (p = 0,677) vonatkozásában nem találtunk szignifikáns különbséget. Következtetés: Az emelkedett fehérvérsejtszám, neutrophil granulocyta és monocytaértékek egyaránt prediktív szereppel bírhatnak a sugárkezelés során kialakuló, sugárzás okozta tüdőkárosodás vonatkozásában. Emellett a neutrophil-lymphocyta arány is hasznos biomarkernek bizonyulhat az esetleges mellékhatás szempontjából. Eredményeink hozzájárulhatnak a radiogén tüdőkárosodás patofiziológiájának részletesebb megértéséhez, a pontosabb következtetésekhez azonban további, nagyobb mintaszámú vizsgálatok szükségesek. Orv Hetil. 2025; 166(29): 1153–1159. | Introduction: Radiation therapy is a key component in the treatment of breast cancer, but it is often associated with radiation-induced lung injury. The predictive role of peripheral blood parameters in the development of radiation- induced lung injury is not yet well established. Objective: This study aimed to assess whether certain peripheral blood parameters are associated with the develop- ment of radiation-induced lung injury in breast cancer patients receiving radiotherapy. Method: In this retrospective study, we analyzed clinical and laboratory data from 94 patients with stage I–III breast cancer who underwent radiotherapy, chemotherapy and/or hormone therapy. The radiation-induced lung injury wasdiagnosed using imaging techniques (chest X-ray and CT). Blood parameters analyzed included white blood cell count, differential white cell count (neutrophils, lymphocytes, monocytes, eosinophils, basophils), red blood cell count, hemoglobin, and thrombocyte levels. The neutrophil-to-lymphocyte ratio was also calculated. Statistical com- parison was performed using the Mann–Whitney U test. Results: Radiation-induced lung injury was confirmed in 43 patients (45.7%). White blood cell count (8.03 ± 8.07 G/L vs. 7.11 ± 6.19 G/L; p = 0.001), neutrophil count (5.17 ± 4.77 G/L vs. 4.82 ± 5.19 G/L; p = 0.006), and monocyte count (0.51 ± 0.26 G/L vs. 0.47 ± 0.36 G/L; p<0.001) were significantly higher in the radiation-induced lung injury-positive group. The neutrophil-to-lymphocyte ratio was also significantly elevated in patients with radia- tion-induced lung injury (3.62 ± 3.04 vs. 3.13 ± 3.45; p<0.001). No significant differences were found in red blood cell, hemoglobin, or thrombocyte levels. Conclusion: Elevated white blood cell, neutrophil, and monocyte counts, as well as an increased neutrophil-to-lym- phocyte ratio may serve as predictive biomarkers of radiation-induced lung injury in breast cancer patients. These routinely available parameters could aid in early detection and risk stratification for radiation-induced lung complica- tions. Further studies with larger cohorts are warranted.

Actions (login required)

Edit Item