Evaluation of the relationship between post-stroke anxiety and stroke awareness and its effects on prognosis = A stroke utáni szorongás és a stroketudatosság közötti kapcsolat, valamint a stroke-tudatosság prognózisra gyakorolt hatásainak értékelése

Akpinar, Ahmet and Ak, Pelin Doğan and Aslan, Işil Kalyoncu and Sever, Nisa and Gözke, Eren (2025) Evaluation of the relationship between post-stroke anxiety and stroke awareness and its effects on prognosis = A stroke utáni szorongás és a stroketudatosság közötti kapcsolat, valamint a stroke-tudatosság prognózisra gyakorolt hatásainak értékelése. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 78 (5-6). pp. 169-180. ISSN 0019-1442

Text a-stroke-utani-szorongas-es-a-stroke-tudatossag-kozotti-kapcsolat-valamint-a-stroke-tudatossag-prognozisra-gyakorolt-hatasainak-ertekelese.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only until 30 May 2026. Download (2MB)

Abstract

Background and purpose – Stroke is oneof the leading causes of death and disabilityworldwide. Mental health problems occur inapproximately one-third of stroke patientsand have a negative impact on morbidity andmortality. With this study, we aimed to examine the effects of increasing knowledge aboutstroke risk factors, symptoms, and treatmenton post-stroke anxiety and prognosis.Methods – The research was conducted asa single-center, prospective study. Among871 patients, 181 patients who were met thecriteria were included in the study. Demographic data and etiological factors were examined. Patients were scored according to theBeck Anxiety Index at one-month follow-up,and statistical analyses were performedby determining modified Rankin scores atthree-month follow-up.Results – The mean age of the individualsparticipating in the study was determinedto be 66.60± 13.26 years. A weak level ofstatistically significant negative correlationwas observed between age and Beck AnxietyIndex Score. No significant relationshipwas observed between anxiety and scaleinfarct localization. Significant differenceswere found in the responses to questionsevaluating stroke awareness according toage. A significant difference was found in thecomparison of educational status based onknown stroke risk factors. As the numberof known stroke risk factors increased, themean age decreased. It was shown thatthose who were aware of stroke treatment sought medical help earlier. Individuals whowere aware of stroke symptoms had higher3rd-month modified Rankin Scale scores.Significant difference was found in theresponses to the question “What symptomsoccur in stroke survivors?” based on BeckAnxiety Index scores.Conclusion – This study investigated the relationship between post-stroke anxiety anddemographic variables, infarct localization,stroke awareness, factors influencing strokeawareness, patients’ sources of information,factors affecting early hospital admission,and the impact of stroke awareness andpost-stroke anxiety on prognosis. Studiesaimed at increasing the knowledge level ofpatients with lower education levels andthe elderly regarding stroke may contribute to their early hospital admission andimprovement in prognosis if they experiencea stroke. However, careful attention shouldbe paid to anxiety in follow-ups of patients,especially in younger individuals with betterknowledge about stroke. | Bevezetés – A stroke világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka. A strokebetegek körülbelül egyharmadánál fordul elő mentális egészségügyi probléma, ami negatív hatással van a morbiditásra és a mortalitásra. Tanulmányunkkal azt kívántuk megvizsgálni, hogy a stroke kockázati tényezőivel, tüneteivel és kezelésével kapcsolatos ismeretek bővülése milyen hatással van a stroke utáni szorongásra és a prognózisra. Módszerek – A kutatást egy központú, prospektív tanulmányként végeztük. 871 strokebeteg közül 181 beteg felelt meg a bevonási kritériumoknak. Rögzítettük a demográfiai adatokat és az etiológiai tényezőket. A betegeket az egy hónapos utánkövetéskor pontoztuk a Beck-szorongásindex szerint, és statisztikai elemzéseket végeztünk a három hónapos utánkövetéskor a módosított Rankin-pontszámok meghatározásával. Eredmények – A vizsgálatban résztvevők átlagéletkora 66,60 ± 13,26 év volt. Az életkor és a Beck-szorongásindex pontszáma között gyenge, statisztikailag szignifikáns negatív korrelációt figyeltünk meg. A szorongás és az infarktus lokalizációja között nem észleltünk szignifikáns kapcsolatot. A stroke-tudatosságot értékelő kérdésekre adott válaszokban az életkor szerint szignifikáns különbségeket találtunk. Szignifikáns különbséget találtunk az iskolai végzettség összehasonlításában az ismert stroke kockázati tényezők alapján. Az ismert stroke kockázati tényezők számának növekedésével csökkent az átlagéletkor. Kimutattuk, hogy akik tisztában voltak a stroke kezelésével, korábban kerestek orvosi segítséget. A stroke tüneteivel tisztában lévő egyéneknek magasabb volt a 3. havi módosított Rankin-pontszáma. Szignifikáns különbséget találtunk a „Milyen tünetek fordulnak elő a stroke túlélőinél?” kérdésre adott válaszokban a Beck-szorongásindex pontszámai alapján. Következtetés – Ez a tanulmány a stroke utáni szorongás és a demográfiai változók, az infarktus lokalizációja, a stroke-tudatosság, a stroke-tudatosságot befolyásoló tényezők, a betegek információforrásai, a korai kórházi felvételre ható tényezők, valamint a stroketudatosság és a stroke utáni szorongás prognózisra gyakorolt hatása közötti kapcsolatot vizsgálta. Az alacsonyabb iskolai végzettségű és idős betegek stroke-kal kapcsolatos ismereteinek növelését célzó vizsgálatok hozzájárulhatnak korai kórházi felvételükhöz és a prognózisuk javulásához, ha stroke-ot szenvednek el. A betegek nyomon követése során azonban gondosan oda kell figyelni a szorongásra, különösen a stroke-ról jobb ismeretekkel rendelkező fiatalabb betegek esetében.

Actions (login required)

Edit Item