Farmakorezisztens epilepsziák hosszú távú alakulásának váratlan változásai : Esettanulmányok = Unexpected changes in long-term follow-up of pharmacoresistant epilepsies. Case reports

Rajna, Péter (2025) Farmakorezisztens epilepsziák hosszú távú alakulásának váratlan változásai : Esettanulmányok = Unexpected changes in long-term follow-up of pharmacoresistant epilepsies. Case reports. IDEGGYOGYASZATI SZEMLE / CLINICAL NEUROSCIENCE, 78 (5-6). pp. 189-198. ISSN 0019-1442

Text farmakorezisztens-epilepsziak-hosszu-tavu-alakulasanak-varatlan-valtozasai-esettanulmanyok.pdf - Published Version Restricted to Repository staff only until 30 May 2026. Download (2MB)

Abstract

Bevezetés – A farmakorezisztens epilepsziáknaturalisztikus zajlására kevés a tudományosadat. A tanulmány célja a farmakorezisztensepilepsziás betegek spontán állapotváltozásainak elemzése a kimenetel szempontjából.A tanulmány a következő kérdésekre keresia választ: Felismerhető-e valamilyen trenda betegek klinikai tüneteinek alakulásábankrónikus farmakorezisztens epilepsziában?Milyen tényezők befolyásolhatják a spontánrendeződést, illetve a váratlan rohamrecidívát – különös tekintettel a környezetihatásokra?Módszerek – A szerző 2024. január 1. és június 30. között kontrollvizsgálaton megjelent14 krónikus farmakorezisztens epilepsziásbetege közül négy esetben a zajlás utolsó10 évében – a terápia módosítása nélkül is –jelentősebb változást észlelt. További hárombetege pedig többéves tünetmentességután rohamrecidíva miatt jelentkezett. Azesetösszefoglaló ezek naturalisztikus alakulását értékeli, különös tekintettel a rohamprovokáló, -kiváltó és -elősegítő körülményekre.Eredmények – A szerző azt találta, hogy 1.A klinikai zajlás változatlan terápia mellett ismind a rohamerősség, mind a rohamgyakoriság szempontjából „spontán” javulástmutathat. 2. A változás az esetek többségénél aktuálisan ható külső vagy belső életkörülményekkel, életeseményekkel mutatösszefüggést. 3. A rohamkockázat a szakmaiirányelvben meghatározott gyógyulási intervallumot meghaladó tartamú tünetmentesség után is magasabb marad.Következtetés – A farmakorezisztensepilepsziás betegek szokásos rohamai issokszor akut vagy tartósan fennálló rohamprovokáló, -kiváltó tényezőkkel hozhatókösszefüggésbe. Ezek megszűnése rohammentességhez vezethet. A kimenetelben az aktuális rohamgátló gyógyszerelés összetétele nem játszik meghatározó szerepet. Másfelől a krónikus farmakorezisztens epilepsziákkedvező zajlás esetén átmenetileg akárteljesíthetik is a „gyógyult epilepszia” kritériumait, de a rohamrecidíva kockázata ezutánis magasabb marad. Az említettek alapján azepilepsziadiagnózis, a farmakorezisztencia,valamint a provokált és nem provokált rohamok fogalmának újraértelmezésére lehetszükség a roham-elősegítő, rohamkiváltótényezők részletesebb tanulmányozásánakigényével. | Background and purpose – There is few naturalistic evaluation on the spontaneous plasticity in the long-term follow-up of pharmacoresistant epilepsies. The author aims to answer the following questions: What are the trends and characteristics in spontaneous clinical development (amelioration or worsening) of these patients? Which external circumstances can influence the outcome - with special concern to seizure precipitating/ provoking factors? Methods – The author summarizes the history of 4 patients from the 14 ones with pharmacoresistant epilepsy presented consecutively between 1th January to 30th June 2024 at his out-patient clinic in whom he observed meaningful ‘spontaneous’ improvement in the follow-up without any modification of pharmacotherapy, and that of further 3 patients in whom unwanted seizure occurred after a long lasting seizure freedom. In their short case-reports he pointed the presence of some actual life events of physical, mental or emotional nature which possibly acted on the outcome. Results – During the long-term follow-up of pharmacoresistant epilepsies the author found that i./ The clinical course can show ’spontaneous’ improvement concerning both in the frequency and intensity of seizures. ii./ In the majority of patients it shows close relation to the changes in life circumstances and to the presence of transient life events. iii./ The increased risk for relapse has been still remaining after a seizure-free life period lasting longer than that of established for the cured state. Conclusion – Occurrence of habitual seizures can be in closer connection with precipitating factors even is pharmacoresistant epilepsies. So, decrease or lack of some of them can lead to spontaneous recovery. The applied pills did not play significant role. On the other hand, the pharmacoresistant epilepsies can temporarily fulfill the conditions of ‘cured epilepsy’ but the risk of recurrence still remains higher. Based on these observations, a more detailed evaluation of precipitating and provoking factors of seizure is recommended in pharmacoresistant patients for achieving their optimal care. This may also include some new concepts in the definition of pharmacoresistant epilepsy.

Actions (login required)

Edit Item