Kecskékkel történő hosszútávú legeltetés hatása a vegetáció természetességi állapotára és gazdasági értékére északi-középhegységi gyepekben

Járdi, Ildikó and Balogh, Petra and Bajnok, Márta (2024) Kecskékkel történő hosszútávú legeltetés hatása a vegetáció természetességi állapotára és gazdasági értékére északi-középhegységi gyepekben. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 22 (2). pp. 101-122. ISSN 1589-4673

Preview

Text Turcsanyi-Jardi_et_al_final..pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (810kB) | Preview

Abstract

A jelen munkában két, Magyarországon az Északi-középhegységben található település összesen 4 mintaterületének cönológiai adatait dolgoztuk fel. A területeket 20-25 éve kecskékkel legeltetik, illetve kaszálják őket. A mintaterületek: N1: Nagyréde túllegeltetett kecskelegelő. N2: Nagyréde kaszáló. C1: Csokvaomány kis legeltetési nyomású kecskelegelő. C2: Csokvaomány kaszálnak és legeltetnek. Minden területen 6-6 cönológiai felvétel készült random módon. A cél az volt, hogy a hosszútávú, 20-25 éve folyamatos kecskékkel történő eltérő legeltetési nyomást és gyepkezelési területek vegetációját tudjuk összehasonlítani. Mennyire értékes természetvédelmi és gyepgazdálkodási szempontból? A hosszútávú kezelés alatt kialakult gyepek vizsgálata alapján a pannon régió ezen félszáraz gyepjeinek hasznosítása során a kaszálás és a legeltetés is fenntartó kezelési forma lehet. A kecskékkel történő legeltetés is a gyep állapotának a fenntartását biztosítja. A túllegeltetett gyepek, amikor 24 anyakecskével és szaporulatukkal legeltették a 2,5 ha-os területet eredményezte a leginkább degradált vegetációt. Ez a fajösszetételben is megmutatkozott, mivel a fajok nagy része gyom és zavarástűrő volt. Ennek ellenére a fajszám nagyobb volt, mint a természetes kaszált gyepben (N2), de ez is a gyomok nagy száma miatt volt. A Balázs-féle gyep értékelési számban is alacsony értéket mutatott a túllegeltetett N1-es gyep. A kis legeltetési nyomású gyepben (C1) is jelentős volt a degradáltságra utaló fajok mennyisége, de a gyomok aránya alacsony volt. A gyepgazdálkodási, biomassza értékek alapján a kaszáló volt a legértékesebb gyepterület a vizsgáltak közül. A területek fajösszetétele alapján különösen a kaszált (N2) és ezt követően legeltetett kecskelegelő (C2) értékei kimagaslóak. Utóbbi a kaszáló (N2) fajszám értékének közel kétszeresét tartalmazza, ami a gyep stabilitását eredményezi, így vélhetően a jövőbeli változó klimatikus hatásnak is jobban ellen fog állni. A jelen vizsgálat alapján az enyhe legeltetési nyomás és a kaszálás kombinációja alkalmas leginkább ezen félszáraz gyepek kezelésére, gazdasági hasznosítására.

Actions (login required)

Edit Item