Ultrák a lelátókon: A szurkolás, mint életre szóló elköteleződés = Ultras in the stands: Cheering as lifelong lasting engagement

Krár, Edina and Perényi, Szilvia (2023) Ultrák a lelátókon: A szurkolás, mint életre szóló elköteleződés = Ultras in the stands: Cheering as lifelong lasting engagement. TESTNEVELÉS SPORT TUDOMÁNY / PHYSICAL EDUCATION, SPORT, SCIENCE, 8 (3-4). pp. 102-113. ISSN 2498-7646

Preview

Text AMagyarTestnevelesi_102-113.pdf - Published Version Download (259kB) | Preview

Abstract

A nézők, a szurkolók szerepe a sportban megkérdőjelezhetetlen; ez különösen érvényes a labdarúgásban. A stadionokra jellemző különleges hangulatot azonban az ultrák, a csapatok törzs-szurkolói teremtik meg. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi ösztönözi az ultrákat arra, hogy csapatukat minden mérkőzésre elkísérjék, a helyszínen buzdítsák. A kutatás célja, hogy feltárja az ultratábor mérkőzéslátogatási motivációit, a sportolással kapcsolatos aktív és passzív (indirekt) szurkoláshoz kötődő sportfogyasztási szokásait; a sporttal kapcsolatos turisztikai és egyéb szabadidőeltöltési jellemzőit, valamint vizsgálja a szurkolótábor társadalmi státuszának befolyását. A kutatás tartalomelemzéssel, kérdőíves vizsgálattal és interjúkkal vizsgálta egy hazai elsőosztályú labdarúgó klub törzsszurkolóit, mely populáció teljes létszáma a vizsgálat idején 70 fő, a kérdőív kitöltési aránya 71% volt (n=50). Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az ultrák körében a baráti kötelék és a klubhoz való kötődés egyaránt fontos. Az ultralét számukra egy sajátos életforma, a tagok a hétköznapokban is szoros kapcsolatban vannak egymással, identitásuk fontos részeként kezelik a szurkolói létet. A mérkőzésre járást a mérkőzések várható eredménye nem befolyásolja; a város más sportágainak eseményein is (kézilabda, jégkorong) szurkolnak; többségük (86%) sportközvetítéseket is néz; továbbá 64%-uk végez testedzést, például ökölvívást. A szurkolótábor tagjai a vártnál magasabb kulturális és gazdasági tőkével rendelkeznek; a piaci aktivitás szempontjából a foglalkoztatottak felülreprezentáltak körükben. Jellegzetes továbbá a női tagok vártnál magasabb aránya; míg a csoportra fél-nyitottság jellemző, az új tagok bekapcsolódása kizárólag ajánlás alapú. Összességében elmondható, hogy az egyesület törzsszurkolói számára a sportolás és a szurkolás mindennapi élettevékenység, további közös szabadidő eltöltést is eredményez. A közhiedelemtől eltérő módon körükben alacsony a munkanélküliség vagy a társadalmi lecsúszottság elfordulása. A kutatás jövőbeni iránya az egyes csapatok ultra-szurkolóinak további vizsgálata, esetleges összehasonlítása lehet. | The role of spectators and fans in sport is unquestionable; this is particularly true in football. However, the atmosphere in stadiums is created by the ultras. The question may arise what drive ultra supporters to accompany their team to each of their match. The aim of this research is to explore the motivations of the core supporters to attend matches, their active and passive-indirect sport consumption patterns related to sport and spectatorship; their sport-related, tourism and other leisure time consumption patterns; and to investigate the influence of social characteristics on their ultra involvement. The research used content analysis, survey and interviews methods to investigate the ultra-supporters of a domestic first division football club with a total population of 70 persons at the time of the study, with a questionnaire completion rate of 71% (n=50). The results suggest that both friendship and club loyalty are important among the examined ultras. For them, being an ultra is a specific way of life, members are closely connected to each other in their daily activities and see being a supporter as an important part of their identity. Attendance at matches is not influenced by the expected result of the match; they also cheer for other sports in the club (handball, ice hockey); most of them (86%) also watch sports broadcasts; and 64% do physical exercise such as boxing. The members of the ultra-supporters have higher cultural and economic capital than expected; among them employment or market activity was over-represented; there was also a higher-than-expected proportion of female members; however, the group is characterised by semi-openness: new members are recruited on a referral basis only. Overall, for the club’s ultra-supporters, sport participation and sport consumption were part of daily activities, which also extended into spending additional leisure time together; contrary to common belief, there was low unemployment or economic marginalisation among them. The future direction of the research could be to further investigate and possibly compare the ultra-supporters of different teams.

Actions (login required)

Edit Item