Innovációs rangsor és teljesítmény összehasonlítása globális és uniós szinten = Innovation ranking and performance comparison at global and EU level

Popp, József and Vajna, István and Oláh, Judit (2025) Innovációs rangsor és teljesítmény összehasonlítása globális és uniós szinten = Innovation ranking and performance comparison at global and EU level. GAZDÁLKODÁS, 69 (3). pp. 181-201. ISSN 0046-5518

Preview

Text Gazdalkodas2025_3_1402Innovaciosrangsor181-201.pdf - Published Version Download (1MB) | Preview

Abstract

Az EU kutatási és fejlesztési (K+F) ráfordításai jelentősen lemaradnak Dél-Korea, az USA és Japán K+F kiadásaitól, sőt Kína is megelőzte az EU-t ebben a rangsorban. Az EU tehát nem tud lépést tartani globális versenytársaival, nemzetközi versenyképessége folyamatosan csökken. Jelentős különbségek alakultak ki a tagállamok innovációs rendszerének teljesítménye között, ahol Magyarország a 21. helyen áll a 27 tagország összehasonlításában. Magyarországon az innovációs rendszer hatékonysága nemzetközi összehasonlításban tehát továbbra is alacsony, az EU-átlag 60%-a körül van. A visegrádi (V4) országokban pedig a magyar pozíció az EU-átlaghoz viszonyítva a leggyengébb. A hazai innovációs ráfordítások folyamatosan emelkedtek, ugyanakkor 2022-ben és 2023-ban csökkent a GDP arányában mért K+F-ráfordítás. Magyarországon hátráltató tényező az innovációs rendszer töredezettsége, továbbá alacsony a tudástermelő és a többi ágazat termelési kapcsolatának mértéke, és magas a termelésbe kerülő tudásimport hányada, megnehezítve a tudástranszfer folyamatát, azaz az innovációs output növekedését. A gyakorlatban a relatíve magas K+Fráfordítás nem hozott létre megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint a termelésben hasznosítható innovációt a hazai mezőgazdaságban. Időközben a mezőgazdaság állami K+F támogatása 60%-kal csökkent 2020 és 2022 között. Az agrárinnováció ma még főleg a bevált újdonságok átvételéről szól, ugyanakkor a friss ötletekből született innovatív megoldások is léteznek a hazai agrárszektorban. | The EU’s research and development spending lags significantly behind the R&D spending of South Korea, the USA and Japan, and China has even overtaken the EU in this ranking. The EU is therefore unable to keep up with its global competitors, and its international competitiveness is continuously declining. Significant differences emerged between the performance of the innovation system of the member states, where Hungary ranks 21st among the 27 member states. The efficiency of the innovation system in Hungary therefore remains low in international comparison, at around 60% of the EU average. In the V4 countries, Hungary’s position is the weakest compared to the EU average. Domestic innovation spending has been continuously increasing, but R&D spending as a percentage of GDP has decreased in 2022 and 2023. In Hungary, the fragmentation of the innovation system is a hindering factor, as is the low level of production linkages between knowledge-producing and other sectors and the high proportion of knowledge imports into production, making the process of knowledge transfer, i.e. the growth of innovation output, more difficult. In practice, the relatively high R&D expenditure has not created sufficient quantity and quality of innovation that can be utilized in production in domestic agriculture. Meanwhile, state R&D support for agriculture decreased by 60% between 2020 and 2022. Agricultural innovation today is still mainly about adopting proven innovations, but at the same time, innovative solutions born from fresh ideas also exist in the domestic agricultural sector.

Actions (login required)

Edit Item