Fülzúgás: társtünetek és lehetséges provokáló tényezők = Tinnitus: associated symptoms and possible triggering factors

Molnár, András and Mavrogeni, Panayiota and Répássy, Gábor Dénes (Ifj.) and Maihoub, Stefani (2025) Fülzúgás: társtünetek és lehetséges provokáló tényezők = Tinnitus: associated symptoms and possible triggering factors. ORVOSI HETILAP, 166 (31). pp. 1203-1208. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1203.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (992kB) | Preview

Abstract

Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás háttere multifaktoriális, számos kísérő tünettel és provokáló tényezővel találkozhatunk a mindennapi klinikai gyakorlatban. A jelen kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a fülzúgáshoz társuló tünetek és lehetséges provokáló tényezők milyen hatást gyakorolnak a fülzúgás súlyosságára. Módszer: A jelen kutatásba 165, elsődleges szubjektív fülzúgásban szenvedő beteget vontunk be. Minden beteg részletes kivizsgáláson esett át a fülzúgáspanaszokkal kapcsolatban. Ennek részét képezte a társtünetek, a provokáló tényezők felmérése és a Fülzúgásterheltségi Skála kitöltése is. Eredmények: A demográfiai adatok elemzése alapján 40 éves korig férfi-, ezt követően női dominancia figyelhető meg. A panaszok oldaliságának szempontjából a kétoldali (54,5%) és a bal oldali (27,8%) panaszok domináltak. A populáció jelentős hányadán (72,1%) folyamatos fülzúgás jelentkezett. A társtünetek szempontjából a leggyakoribb panasz a szédülés (60%) és a halláscsökkenés (45,5%) volt. Enyhén kisebb arányban, de számottevően társult fejfájás (41%) és füldugulás (35%). Felső légúti infekciós tünet 21%-ban volt jellemző, a zsibbadási (8,4%) és az arcidegbénulási (2,4%) panaszok ritkábbak voltak. Szinte minden esetben fülzúgást provokáló tényezőként igazolódott a csendes környezet (90,3%), a fülzúgást provokáló második leggyakoribb tényező pedig a stressz (66,7%) volt. A fülzúgáshoz ritkábban (27,3%) elalvási nehezítettség társult. Nyakigerinc-ízületi, valamint állkapocsízületi panasz 24%-ban és 17%-ban jelentkezett a vizsgált betegeken. Fronthatás (6%) és zaj (3%) provokáló hatása ritkábban fordult elő. Multinomiális logisztikus regresszió alapján a magasabb életkor (50 év<) (p = 0,019*; OR: 0,259, 95% CI = 0,084–0,800) és a nyakigerinc-ízületi panasz jelenléte (p = 0,013*; OR: 4,860, 95% CI = 1,405–16,812) szignifikánsan befolyásolta a súlyosabb fülzúgásterheltség megjelenését. Következtetés: A fülzúgáshoz számtalan kísérő tünet és provokáló tényező társulhat, ezek közül a leggyakoribbak a szédülés, a halláscsökkenés, a fejfájás, valamint a csendes környezet és a stressz. A nyakigerinc-ízületi panaszok és a magasabb életkor szignifikánsan befolyásolja a súlyosabb fülzúgás megjelenését. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1203–1208. | Introduction and objective:The background of tinnitus is complex, involving various symptoms and triggering factors observed in clinical practice. This investigation aims to analyze how these associated symptoms and triggering factors impact tinnitus severity. Method: 165 patients with primary subjective tinnitus participated. Each participant underwent comprehensive tinnitus management, which included assessing associated symptoms and identifying triggering factors. Additionally, all patients completed the Tinnitus Handicap Inventory. Results:Analyzing demographic features, there is a noted predominance of males up to 40 years of age, after which females are more prevalent. Bilateral symptoms (54.5%) and left-sided symptoms (27.8%) were the most common. A significant portion of the population (72.1%) reported experiencing constant tinnitus. Vertigo (60%) and hearing loss (45.5%) were the most frequently reported associated symptoms. Headaches (41%) and a sensation of ear fullness (35%) occurred with slightly lower frequency. Upper airway infection symptoms were observed in 21% of cases, while symptoms like tingling sensation and facial palsy were reported at low rates of 8.4% and 2.4%. A silent environment was identified as a triggering factor for tinnitus in nearly all cases (90.3%), followed by stress (66.7%). Difficulty in falling asleep was relatively uncommon, occurring in only 27.3% of the population. Issues related to the cervical spine joints and the temporomandibular joint were reported in 24% and 17% of cases, respectively. The effects of weather fronts (6%) and noise triggering (3%) were less frequently noted. Multinomial logistic regression analysis revealed that higher age (over 50 years) (p = 0.019*; OR: 0.259, 95% CI = 0.084–0.800) and issues related to the cervical spine (p = 0.013*; OR: 4.860, 95% CI = 1.405–16.812) significantly predicted more severe tinnitus. Conclusion:The most common associated symptoms and triggering factors include vertigo, hearing loss, and headache, along with a silent environment and stress. Cervical spine issues and higher age significantly predict more severe tinnitus. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1203–1208.

Actions (login required)

Edit Item