A komplex egészség fenntartásában szerepet játszó endokrin diszruptorok hatáseredményeinek módszertani követése = Methodological monitoring of the effects of endocrine disruptors in complex health maintenance

Sepp, Krisztián and Kiss, Péter Sándor and László, Anna and Valkusz, Zsuzsanna and Radács, Marianna and Gálfi, Márta and Molnár, Zsolt (2025) A komplex egészség fenntartásában szerepet játszó endokrin diszruptorok hatáseredményeinek módszertani követése = Methodological monitoring of the effects of endocrine disruptors in complex health maintenance. ORVOSI HETILAP, 166 (31). pp. 1209-1216. ISSN 0030-6002

Preview

Text 650-article-p1209.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (4MB) | Preview

Abstract

Bevezetés: A Föld mint életfeltétel a 3. évezredre a környezetterhelések következtében megváltozott, kiváltva a magasabb rendű szervezetek egészségét fenntartó pszichoneuroendokrin immunrendszer működészavarát. Kutatóműhelyünk 25 éve tematikusan foglalkozik homeosztatikus diszruptorhatások modellvizsgálataival, amelyekhez in vivo standardizált kísérleti protokollokat fejlesztett. Ezek által tematikus vizsgálatokban nyílt lehetőség a kémiai hatótényezők hatásainak követésére, például halogénezett, aromás szénhidrogén (hexaklórbenzol : 1,2,4-triklórbenzol 1 : 1 arányban) kombinált hatásainak tekintetében, amelyek igazoltan endokrin diszruptor tulajdonságúak. Célkitűzés: Célunk, hogy egyrészt olyan vizsgálati modellrendszert fejlesszünk, amellyel validált tesztrendszerben vizsgálhatók az endokrin diszruptorok hatásai, másrészt hogy e hatások validált tanulmányozása mellett a tesztrendszer a humán toxicitási potenciál meghatározására is alkalmas legyen, ezáltal biztosítva egy komplex egészségmarker megjelenítését. Módszer: A tesztrendszerben az in vivo vizsgálatokhoz leletezett Wistar hím és nőstény patkányok voltak a modellállatok. A vizsgálatokban a szubtoxicitást májenzimekkel, valamint testtömeg- és fiziológiai leletezéssel kontrolláltuk. Az adatokat SAS-programmal és ANOVA statisztikai elemzéssel értékeltük ki. Az arginin-vazopresszin és az oxitocin plazmaszintjeit RIA- és LIA-módszerrel mértük. Eredmények: Először az expozíciós útvonalat mint valós környezeti hatótényezőt standardizáltuk a reprodukálhatóság és a stabil adatnyerési igények szerint, majd az organizmusszintű szubtoxikus dózistartományt és a szubtoxicitás akut és krónikus követésének időablakait határoztuk meg. A tesztrendszerű hatótényező biológiai hatásainak követéséhez stabil, in vivo kontrollrendszert kellett létrehozni. A klórbenzol hatótényező modellvegyületeket in vivo gastrointestinalis expozíció során optimalizáltuk. Standardizált módon: gastrointestinalis szondán át, napi 1 ml végtérfogatban, 0,1 és 1,0 µg/ttkg dózisokban történtek az expozíciók. A kísérleti idősávok 0–90 napos kezelési periódusúak voltak. Megbeszélés: Munkánk során sikerült olyan tesztrendszert kialakítani, amellyel a kémiai környezetterhelések követésére alkalmas validált módszert hoztunk létre akkreditált laboratóriumi körülmények között. Ezzel a humánegészség-komplex jellemzésére szolgáló szabványos humán toxicitási potenciál meghatározására is alkalmas eljárást alakítottunk ki. Következtetés: Validált tesztrendszert alakítottunk ki a perzisztens szerves szennyező ágensek vizsgálatára, amelyek napjainkban komoly egészségügyi kihívást jelentenek, így vizsgálatuk a klinikai gyakorlatban valós relevanciát képvisel. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1209–1216. | Introduction: By the 3rd millennium, the Earth as a living environment had been altered by environmental stresses. For 25 years, our research group has been thematically engaged in model studies of homeostatic disruptor effects. These have enabled thematic studies to follow the effects of chemical agents, e.g., the combined effects of chlorobenzenes (hexachlorobenzene : 1,2,4-trichlorobenzene 1 : 1), which have endocrine disrupting properties. Objective: We aimed to develop a test model system to investigate the effects of endocrine disruptors in a validated test system. Method: In the test system, male and female Wistar rats were used as model animals for in vivo studies. Subtoxicity was controlled by liver enzymes and body weight and physiological characterization. The exposure pathway was standardized. Then, the organism-level sub-toxic dose range and the time windows for acute and chronic monitoring of subtoxicity were defined. Plasma arginine vasopressin, and oxytocin levels were measured by RIA and LIA. Data were evaluated using SAS and ANOVA. Results: A stable in vivo control system had to be established to monitor the biological effects. The chlorobenzene exposures were standardized via gastrointestinal probe, in a final volume of 1.0 ml per day, at doses of 0.1 and 1.0 µg/kg body weight. The chlorobenzene potency model compounds were optimized during in vivo gastrointestinal exposure. Exposures were standardized: via gastrointestinal probe, 1 ml final volume per day, at doses of 0.1 and 1.0 µg/kg body weight. Experimental time intervals were 0–90 days. Discussion: In our work, we have succeeded in developing a test system to establish a validated method for monitoring chemical environmental exposures. We have also developed a standardised procedure for the determination of human toxicity potentials. Conclusion: A validated test system has been developed to test for persistent organic pollutants, which are nowadays a major health concern, making their testing of real relevance in clinical practice. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1209–1216.

Actions (login required)

Edit Item