Kognitív érzelemszabályozási stratégiák kapcsolata az érzelemregulációs hálózat működésével: fMRI-kutatás

Deák, Anita and Rendes, Réka and Orsi, Gergő and Perlaki, Gábor and Inhóf, Orsolya and Bereczkei, Tamás (2025) Kognitív érzelemszabályozási stratégiák kapcsolata az érzelemregulációs hálózat működésével: fMRI-kutatás. MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE, 80 (2). pp. 301-324. ISSN 0025-0279

Preview

Text 0016-article-p301.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution. Download (1MB) | Preview

Abstract

Háttér és célkitűzések: A kognitív érzelemszabályozási stratégiák lehetővé teszik a rugalmas és eredményes alkalmazkodást érzelmileg megterhelő helyzetekben. Ezen stratégiák alkalmazása együtt jár az agy érzelemszabályozási hálózatának (emotion regulation network, ERN) aktivációjával. Az ERN részét képezik az érzelmi reaktivitásért (pl. feldolgozás, értékelés) felelős agyi régiók, például a ventrális vizuális pálya, az amygdala, az inzula, az anterior cinguláris kéreg (ACC) és a ventrális striátum; valamint a szabályozásban, viselkedéses válasz kialakításában szerepet játszó területek (pl. prefrontális kérgi [PFC] régiók, inferior frontális tekervény [IFG], dorzális ACC, parietális lebeny). Jelen kutatás célja az érzelemszabályozási hálózat negatív ingerekre adott válaszmintázatának vizsgálata az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiáinak függvényében. Összefüggéseket keresünk az egyén kognitív érzelemszabályozási stratégiái és implicit érzelemszabályozási feladathelyzetben mutatott agyi aktivációja között az ERN egyes területein. Módszer: Fiatal, egészséges felnőtt résztvevők ( n = 40) kitöltötték a Kognitív Érzelemszabályozási Stratégiák Kérdőívet, majd negatív és semleges interpretációval ellátott képeket értékeltek két affektív dimenzió mentén (valencia, arousal). Eredmények: Az egyes stratégiák szignifikáns összefüggést mutattak a dlPFC, IFG, az inzula, dACC/dMPFC és a hippocampus aktivációjával: az önvád, a katasztrofizálás és az elfogadás esetében pozitív, míg a tervezéssel és a pozitív átértékeléssel negatív kapcsolatot találtunk. Felvetjük azt a magyarázatot, hogy az érzelemszabályozás szubjektív és neurális szintje közötti kapcsolatot vélhetőleg az adott stratégia során felvett külső vagy belső figyelmi fókusz alakítja. Következtetések: Az implicit érzelemszabályzásról alkotott elmélet alapján eredményeink megerősítik, hogy a kognitív érzelemszabályozás folyamata instrukció vagy egyéb környezeti hatás nélkül is végbemehet egy negatív érzelmi helyzetben. Az implicit érzelemszabályozási feladat során megjelenő agyi aktivitásmintázatok kapcsolatban állnak az egyén kognitív érzelemszabályozó stratégiáival. Eredményeink további kutatások kiindulópontjaként szolgálhatnak az egyéni különbségek feltárásához is.

Actions (login required)

Edit Item