Magyar Nemzeti Bank: Erős világgazdasági kockázatok övezik a magyar gazdasági növekedést

Köllő, Attila (2025) Magyar Nemzeti Bank: Erős világgazdasági kockázatok övezik a magyar gazdasági növekedést. KÜLGAZDASÁG, 69 (3-4). pp. 92-97. ISSN 0324-4202 (print), 2732-0235 (online)

Preview

Text 08_Konj_MNB.pdf - Published Version Download (283kB) | Preview

Abstract

2024-ben a magyarországi infláció az év nagy részében a jegybanki toleranciasávban alakult, azonban a gyenge külső kereslet és bizalom következtében a hazai reálgazdaság teljesítménye visszafogott volt, a GDP összességében 0,5 százalékkal bővült. A gazdasági növekedés várhatóan az év második felétől dinamizálódik, így idén éves átlagban 1,9–2,9 százalékon alakul, amelynek alapja az emelkedő reálbérek és a fogyasztás bővülése. 2026-ban már kiegyensúlyozott szerkezetben és dinamikusabban, 3,7–4,7 százalék közötti ütemben folytatódhat a növekedés. Ugyanakkor a növekedési előrejelzés szempontjából fontos kockázatot jelentenek az erősödő külkereskedelmi feszültségek, valamint – pozitív előjellel – az Európa-szerte tervezett költségvetési élénkítési programok. A munkaerőpiac az elmúlt évek gyengébb gazdasági teljesítménye ellenére is stabil, a foglalkoztatás historikusan magas szinten maradt, a bérezési folyamatok pedig erősek. 2025 első hónapjaiban a hazai infláció a jegybanki toleranciasáv felett alakult. A fogyasztóiár-index éves bázisú emelkedéséhez a termékkörök többsége hozzájárult. Az infláció a februári csúcsát követően várhatóan mérséklődik, azonban a jegybanki célsáv felett marad. Az inflációs folyamatokat rövid távon ellentétes hatások alakíthatják. Egyfelől az élelmiszerek esetében az érintett termékkörben az árrések hatósági korlátozása a következő hónapokban mérsékli a fogyasztói árakat. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások erőteljes árdinamikája az év egészében magasabb infláció irányába hat. Idén éves átlagban 4,5–5,1 százalékos infláció várható. A fogyasztóiár-index 2026 elején mérséklődik ismét a jegybanki toleranciasávba, majd az év végére közelíti meg a 3 százalékos inflációs célt. A folyó fizetési mérleg többlete tartósan magas maradhat, főként az energiaegyenleg javulása, valamint a középtávon stabilizálódó külső kereslet következtében.

Actions (login required)

Edit Item