Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (2000–2020) = Analysis of agricultural land use of Hungary (2000–2020)

Streb, Péter and Nagy, János and Horváth, Éva and Széles, Adrienn (2024) Magyarország mezőgazdasági földhasználatának elemzése (2000–2020) = Analysis of agricultural land use of Hungary (2000–2020). NÖVÉNYTERMELÉS, 73 (2). pp. 119-137. ISSN 0546-8191

Preview

Text 2024-2-9VEGE-szemle-StrebPetal_.pdf - Published Version Download (498kB) | Preview

Abstract

A magyar mezőgazdaság 2000 és 2020 között jelentős változásokon ment keresztül. A 2000-ben működő mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaságoknak (965 ezer) mindössze 25%-a működött 2020-ban. A növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok (273 ezer) száma drasztikusan lecsökkent, közel felére. Ezen belül szántóföldi növénytermesztéssel és ültetvénnyel kevesebb, kertészettel több gazdaság foglalkozott. 2000-ben 2883 növénytermesztéssel foglalkozó gazdasági szervezet és 270 736 egyéni gazdaság működött. A következő években nőtt a gazdasági szervezetek, és jelentősen csökkent az egyéni gazdálkodók száma. Mind a gazdasági szervezeteknél, mind az egyéni gazdaságoknál a szántóföldi növénytermesztés súlya figyelhető meg. A gazdasági szervezetek azonban nagyobb arányban foglalkoztak szántóföldi növénytermesztéssel, míg az egyéni gazdálkodóknál fontos szerepet játszott a kertészeti és ültetvényágazat. A gyakori 1 és 5 hektár birtokméretű gazdaságokat felváltotta a közepes birtoknagyság, és ezek a vállalkozások birtokolták a teljes mezőgazdasági terület 57%-át. A termőterület aránya az ország területének 83%-ról (7,7 millió hektár) 78,7%-ra csökkent. Csökkent a mezőgazdasági terület aránya, bővült a hazai erdőállomány és érdemben nem változott a nádas és a halastavak aránya. A szántó részaránya növekedett, a gyümölcsös hasonlóan alakult, míg a konyhakert, a szőlő és a gyepterületek aránya csökkent. A búza és a kukorica vetésterülete állandónak tekinthető (1–1,2 millió hektár), de egyes években a vetésterület egymillió hektár alá csökkent. Mindkét növény jelentőségét mutatja – az utóbbi évek vetésterületi ingadozások ellenére –, hogy hazánkban a szántóterület jelentős részén, 22–23%-án búzát, míg 24–26%-án kukoricát termesztettek. A napraforgó vetésterülete több mint duplájára, a repce területe közel háromszorosára növekedett. E két olajos növény területi aránya a szántó művelési ágban jelentősen növekedett, a napraforgó a 2000. évi 6,6%-ról 2020-ra 15,2%-ra, a repce 2,6%-ról 7,7%- ra nőtt. A gyümölcsfélék és a szőlő területe nagy mértékben csökkent. A zöldségfélék esetében hasonló visszaesés volt tapasztalható, mint a gyümölcstermesztésnél. A termésmennyiség folyamatosan nőtt, a búza és a kukorica esetében a bővülés 2000-hez képest 41,7%, illetve 71,4% volt. A napraforgó mennyisége több mint háromszorosára, a repce pedig közel ötszörösére növekedett. Ugyanakkor az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, és ennek köszönhetően megnőtt a hektáronkénti átlagos termésingadozás. Búzánál 2,6–5,4 t/ha, kukoricánál 3,7–8,6 t/ha, napraforgónál 1,6–3,0 t/ha és a repcénél 1,5–3,6 t/ha között mozgott. | Hungarian agriculture has undergone significant changes between 2000 and 2020. Only 25% of the 965 000 farms active in agriculture in 2000 were in operation in 2020. The number of farms engaged in crop production (273 thousand) has fallen dramatically, by almost half. Within this, fewer farms were engaged in arable crops and plantations and more in horticulture In 2000, there were 2883 crop production organisations and 270 736 individual holdings. In the following years, the number of economic organisations increased and the number of individual farmers decreased significantly. Both for economic organisations and individual holdings, arable crops dominate. However, the share of arable crops was higher in the case of the economic organisations, while horticulture and plantations played an important role in the case of individual farmers. The common farm sizes of between 1 and 5 hectares were replaced by medium farm sizes, and these holdings accounted for 57% of the total agricultural area. The share of arable land decreased from 83% of the country's area (7.7 million hectares) to 78.7%. The share of agricultural land decreased, the share of domestic forest increased and the share of reed and fish ponds remained substantially unchanged. The share of arable land increased, the share of orchards remained similar, while the share of kitchen gardens, vines and grassland decreased. The area sown to wheat and maize is stable (1–1.2 million hectares), but in some years the area sown has fallen below 1 million hectares. The importance of both crops is shown by the fact that, despite fluctuations in area in recent years, a significant proportion of the arable land in Hungary is under wheat (22–23%) and maize (24– 26%). The sowing area of sunflower has more than doubled and that of rapeseed has almost tripled. The share of these two oilseeds in the arable crop sector has increased significantly, with sunflower growing from 6.6% in 2000 to 15.2% in 2020 and rapeseed from 2.6% to 7.7%. The area under fruit crops and vines has declined sharply. Vegetables have experienced a similar decline as fruit crops. The volume of crops increased steadily, with wheat and maize growing by 41.7% and 71.4% respectively compared with 2000. Sunflowers more than tripled and rapeseed increased almost fivefold. At the same time, weather extremes caused by climate change have become a growing problem in recent years, leading to an increase in the average yield per hectare. It ranged from 2.6 to 5.4 t/ha for wheat, 3.7 to 8.6 t/ha for maize, 1.6 to 3.0 t/ha for sunflower and 1.5 to 3.6 t/ha for rape.

Actions (login required)

Edit Item